Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején

Míg Somogy piacai és vásárai kívül esvén a megye határán, a kései feudalizmus első időszakában még minden ,,bel termékét", terményét és gabonáját Kanizsára, Veszprémbe és Keszthelyre, illetve a boglári és szántódi révekbe vitték. „Marhavására ugyan volt a megye kebelében - írta Fényes Elek - Sárdon, Szigetváron és Nagyatádon is nevezetes, de a marhák mégis többnyire Nagykanizsán adatnak el, a gyapjút a zsidók, a sertést a győri, soproni kereskedők vásárolják fel. Gyarmati és gyári árukat főképp Nagykanizsáról, Pécsről és Pestről vészen a megye. "

fib A megye északi és déli részén végigfutó utak - a piacfordító és -vonzó szereppel még nem tudtak megbirkózni. Ezeken az országutakon inkább katonai átvonulásokat bonyolítottak le, mintsem hasznos kereskedéseket. Azonban centrális vasúti fővonala és helyi bekötő vasútjai - már a kaposvári kereskedőket tették úrrá a piacon, mint olyanokat, akik - a megyeszékhelyen keresztül már az egész megye termékkészletét tudták - viszonylag nagyon gyorsan - piacra dobni. A KÖZOKTATÁS Az elmondottak után térjünk át a mezőváros közoktatásügyének a tárgyalására. Melyek a mezővárosi iskolaalapító és fenntartó tényezők? i. A birtokos nemesség. 2. Az egyház és végül 3. a polgárság. Vegyük sorra e három tényezőt Kaposvár mezővárosban. Mielőtt ezt megtennénk, érdemes összevetnünk egymással a XIX. századvégi dunántúli városok közül Kaposvár és Szombathely dinamikus fejlődését, kereskedelmi tőkéjének rohamos növekedését. Míg azonban Kaposvár „földesúri", addig Szombathely „püspöki" mezőváros volt. A jelentős és az alapvető különbség a két város között éppen az volt, hogy a vasi nemesség inkább beköltözött Szombathelyre, a megyeszékhely városába, ingatlant szerezve, vagy bérelve a maga számára, míg a somogyi birtokos nemesség még a megyeszékhely végleges eldöntése után sem költözött a város falai közé. Sőt, jelentős birtokos nemesei többnyire másutt is birtokosok voltak, elég szép számmal, még csak nem is a megyében laktak, hanem a megyénkívüli birtokaik központjában, legkevésbé a megyeszékhelyen. De a két város rendezett tanácsának az összetételében is jelentős volt a különbség. Míg a szombathelyi városi tanácsnak kétharmadrészében mindig nemes származású tagjai voltak, addig Kaposvár tanácsára mindez nem volt elmondható. Kaposvár önkormányzatának az összetétele mindig plebejusabb, demokratább volt Szombathelynél.' Igaz, a városban lakó nemesség száma is kevésnek volt mondható, az 1848-as kaposvári választók névjegyzékei alapján a 464 választónak mindössze csak 11,8%-a volt nemes (5 5).

8 Lehetett volna a somogyi birtokos nemesség középiskola alapító tényező a megyeszékhelyen? Igen. Először azonban iskola-importtal kísérleteztek, tárgyalván a Festetics Pál alapította keszthelyi gimnázium, Eszterházy Miklós által Kaposvárra, Czindery Rókus által pedig Nagyatádra szándékolt áttelepítéséről, csak utána gondoltak a saját erejük felhasználására. De megelőzték őket. Az iskolaalapító tényezők - ugyanis - valamivel előbb értek be a megye nyugati sarkába, miután a segesdi gimnáziumra még Mária Terézia idején tett alapítvány kamatai is örökre elvesztek a megye részére az országgyűlési követek többszöri követelései ellenérc. így a Festetics-család - a megye nyugati részét keresztülszelő - birtokain jött először létre az „első oskola", a művelt és áldozatkész földesúr és az inspirátor jószágkormányzó: Nagyváthy János találkozása következtében.