Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

kettős együtt az országnak legalább egy harmadát ellenőrizni tudta. Nem e tanulmány feladata, hogy a Hunyadi-Újlaki kapcsolat jellegét értékelje, azt sem, hogy ez érdekazonosságon alapuló szövetségként kezdődött-e, vagy épp egymás szemmeltartására felülről rájuk kényszerített párosítás volt-e'

1J

, annyi minden esetre tény, hogy másfél évtizeden keresztül gyakorolt ez a pár befolyást az ország életére, egymással hol szövetségben, hol semlegességben (igaz, nem mindig jóindulatú semlegességben), úgy, hogy egymás szorosabb érdekkörébe soha sem avatkoztak. Mint látni fogjuk, ez a kapcsolat tette lehetővé, hogy Újlaki az ország nyugati felében, Hunyadi a keleti részeken építse ki hatalmi központjait. Hunyadi valamikor az Újlakiak familiárisaként kezdte pályáját,''

0 és ez bizonyára érzelmi motivációt is nyújtott a későbbi kapcsolatoknak. Az Ulászlókori török és egyéb harcokban a két vajda általában közösen lépett fel,'" bár Újlaki esetében már most megfigyelhető az az élete végéig kimutatható óvatos magatartása, hogy az események alakulását kivárva kapcsolódott be csupán személyesen. Ez különösen megmutatkozott az 1443-as török ellenes hosszú hadjárat alatt. Újlaki ugyan Hunyadi mellé adta saját seregét, de maga - betegség címén távol maradt. Hunyadi a hadjáratról beszámolva, valóban barátságos hangon, bár egy enyhe gúnyos utalást is megkockáztatva, hívta személyes részvételre.''

8 Ebben a levélben figyelmezteti arra, hogy a hadjáratra menéstől „senki tanácsára ne forduljon el, aki másként adna tanácsot Nagyságodnak, az az Ön árulója és megcsalója.'"'" Újlaki tartotta magát Hunyadi tanácsához: a hadjárat végére odaérkezett, és így a személyes részvételt megjutalmazandó kapott később királyi adományt.'*

0 Ugyanakkor Hunyadi levele a kettőjük közti jóviszonyra is példa. Ez az óvatos, kiváró magatartása mutatkozott meg i444

J

ben, a várnai csatavesztés után is, igaz, párosulva a kedvező körülmények alkotta helyzetek gyors kihasználásával. A Hunyadihoz kapcsolódó viszonya nem volt ugyan problémamentes, ismeretes, hogy több ízben csatlakozott a Cillei-Garai ligához, de sohasem fordult nyíltan szembe egykori vajdatársával.

:>1 Talán nem alaptalan az a feltételezésünk, hogy ezek az időleges Hunyadi-ellenes élű ligacsatlakozásai inkább a minden eshetőségre számító Miklós vajda hátvédbiztosítását jelentette. A Hunyadival való szövetséget különben 1446-ban a jelek szerint megújították, noha előtte a Cillciek Újlakit Hunyadi ellen, a (Tamási-birtokok miatt Újlakira féltékeny) Hédervári Lőrinc nádor pedig Hunyadit Újlaki ellen akarta fordítani.

02 A különben mindig óvatos Miklós vajda azonban - ha hihetünk a kortárs Aeneas Sylvius Piccolomininek - csekély számú kísérettel, menlevél nélkül kereste fel Hunyadit, és állapodott meg vele.'

j! Mivel a jelek szerint a továbbiakban ez a szerződés adta meg a keretet Újlaki birtokpolitikájának, sőt - mivel ez a szerződés, vagy esetleg csupán szóbeli megállapodás nem maradt fenn - épp a birtokpolitika alapján rekonstruálhatjuk annak némely pontját, talán nem érdektelen előzményeivel is foglalkozni. Az első kérdés a várnai csatavesztés utáni zavaros helyzet kihasználásával megindított birtokfoglalási akcióival függ össze. Nem csupán a kihalt Tamási-család birtokait foglalta el. A vajda 1444-ben nősült, egy Rozgonyi leányt vett feleségül."'' Szinte természetes, hogy erre azokat a Rozgonyi birtokokat, amelyeket el tudott foglalni, meg is szállta, noha azok a leányágat nem illették. így kerültek kezére a Vértesben fekvő Rozgonyi uradalmak, Csókakő, Gesztes, Vitány és Gerencsér.

53 A Sopron megyei Kapuvárt milyen jogcímen foglalta el a Kanizsaiaktól, nem tudjuk.

50 Erdélyben a mindenkori vajdák által kormányzott királyi