Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása
magyar arany értékének megfelelő összes termést tételez fel. A hagyma- és fokhagyma-tized együttes tized összege 18 akcse volt, tehát a káposztához viszonyítva termelése 2,4 magyar arany értékének megfelelő mennyiségben történt. A len- és kendertermés tizedeként 20 akcsét szedtek, az egész termelt mennyiség tehát közel 2,66 magyar arany értékű. A termés a saját háziszőttesek készítésére szorítkozhatott, a mindennapos férfi és női vászonruházat készült belőlük. A török pénzügyi hatóságok a sertésszaporulat után is adót vetettek ki, átlagosan egy sertés után 2 akcsét. Törökkoppányban a sertésellés tizede 50 akcse értékű volt, az egész sertésállomány évi szaporulata tehát 250 db süldő-malac. Egy családra (40 családot alapul véve) közel 6 db malac jutott, tehát minden családban tarthattak sertést, amely a magyar családoknak, a juh mellett, a legáltalánosabb húsfogyasztási lehetőséget biztosította. A juhtartásról a legelőhely illetéke (reszm-i orak vagy reszm-i otlak) tudósít, ebben az évben 15 akcse értékű. Egy juh szaporulatra két akcse illetéket számítva, 75 bárányszaporulattal számolhatunk, ami egy családra 1-2 db bárányt jelenthetett évente. Törökkoppányban a bosztán-kert illetéke 30 akcse azaz 60 magyar dénár volt. A bosztán-kertről a Koppány és Simontornya szandzsákjainak törvénykönyve is rendelkezik: „aki a háza melletti kertben termő élelmiszerekért... a bosztán- ból árusításra visz, tizedet fizessen, aki nem árusít, az csupán dönüm illetékként négy akcsét fizessen”. Nem nyilvánvaló, hogy ezt az illetéket csupán a negyven család, vagy talán csak a tizenöt porta háztartása körül elterülő kertekre vetették ki, tehát az itteni háztáji zöldségtermesztés területére nyerhetünk-e betekintést. De ezzel együtt az egy telek, vagy porta területét is körvonalazhatjuk. A bosztán kertek együttes területe 7,5 dönüm (egy dönüm 939,3 m2), vagyis 5564 m2, azaz egy családra számítva 139 m2, illetve 37,11 □-öl. Ha egy portára (kapu) számítjuk át, akkor 370,9 m2, illetve 111,33 D-öl volt. Ha a lakóházak, a kocsiszinek, az ólak és a takarmányszérűket is számítjuk, a bosztán-kertek területét egy egész belső telek 1/3-ának vehetjük, s így egy porta (kapu) egész területe, talán 333,99 D-öl körül lehetett. Ezen a területen feltétlenül több család élt, talán több lakóházban, több istállóval stb. A következő illeték a tapu-illeték, amelyet a török kincstár tulajdonát képező üres telkek, romos házak, használaton kívüli malmok vagy a jogtalanul épített házak után, tehát telek megváltási illetékként szedett. A telek illeték összege 34 akcse, azaz 68 magyar dénár volt, általában dönümönként vetették ki. Budán és Pesten egy 1558. évi feljegyzés szerint egy dönümért 25 akcse, azaz 50 magyar dénárt szedtek. A fenti adatok alapján közel másfél dönüm terület állapítható meg, amely 400 □‘-ölnek felel meg. Ez, tehát közel másfél porta meg- ürülését jelenti, ami közel 8-10 család elszökését tükrözné.22 A kincstári rét haszna címén 300 akcse, azaz 600 magyar dénár összeget vetettek ki. Ez az összeg, talán 30 kocsi szénatermést tételez fel, ami a szénatized alá eső 38 kocsi termést még kiegészíti. Így talán, Törökkoppány rétjeiről 68 kocsi szénatermést vághattak le. E termést még Korsód puszta 30 kocsira tehető szénája is növelte. Ezek a szénatermés-adatok, nagyobb arányú szarvas- marhatartásra engednek következtetni. A viszonylag nagy mennyiségű szénatakarmány és az ennek megfelelő rétek ugyanis - egy kocsi szénát közel egy magyar holdról vágtak le, így Törökkoppány 68, Korsód puszta pedig 30 magyar hold réttel rendelkezett, - intenzívebb marhatartásra engednek következtetni. 64
