Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén

19. V. ö. pl. Georg v. Below, Probleme der Wirtschaftsgeschichte. Eine Einführung in das Studium der Wirtschaftsgeschichte, Tübingen 19262, 79 skk, 234, 522-540. - Karl Czok, Zur Stellung der Stadt in der deutschen Geschichte, Jahrbuch für Regi jnalgeschichte 3 (1968) 15 skk.

20. Michael Mitterauer, Zollfreiheit und Marktbereich. Studien zur mittelalterlichen Wirtschaftsverfassung am Beispiel einer niederösterreichischen Altsiedellandschaft, (Forschungen zur Landeskunde von Niederösterreich Bd. XIX.) H. n. 1969.

21. Léopold Genicot, Le XIIIe siécle européen, (Nouvelle Clio 18.) Paris 1968, 112, 124.

22. Wi?ifried Küchler, Das Bannmeilenrecht. Ein Beitrag der mittelalterlichen Ostsiedlung zur wirtschaftlichen und rechtlichen Verschränkung von Stadt und Land, (Marburger Ostforschungen Bd. 64.) Würzburg 1964.

23. Jacques Heers, L’occident aux XIVe et XVe siécles. Aspects économiques et sociaux, (Nouvelle Clio, No. 23.) 356. o. 11. térkép alapján. Az adat XIV. század eleji. Hasonló képet látunk azonban a bécsújhelyi Funck-cég 1524-1538. év' üzletfeleinek Bécsújhelytől való távolságánál is. Othmar Pickl, Das älteste Geschäftsbuch Österreichs, Graz 1966, 402-403 o. közt térkép.

24. Blaschke i. m. 43.

25. V. ö. Major Jenő, A magyar városhálózatról, Településtudományi Közlemények 16 (1964) 32-65 és fenn, 18. j.

26. Russell i. m. 14-22.

27. Ld. fenn, 18. j.

28. Ld. lenn, 82. j.

29. Kubinyi, A XV-XVI. századi . . . i. m. 519-520.

30. V. ö. pl. Pach Zsigmond Pál, Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV- XVII. században, h. n. 1963, 66-67.

31. Ld. fenn, az 1. j.-ben id. munkáinkat, valamint alább.

32. V. ö. Amann, Vom Lebensraum . . . i. m. 313. skk.

33. Valószínűleg így jutott be a nyulak-szigeti apácák egykori szolgája, Szentmihályi Kiss János a pesti patriciátusba. Apósa, Fitos Ferenc, ugyanis az apácák egyik leggazdagabb cinkotai jobbágya volt, akinek halála után veje eladta vagyonát, és beköltözött Pestre. V. ö. András Kubinyi, L’agriculture ä Buda et ä Pest ä la rencontre du XVe et du XVIe siécles, Agrártörténeti Szemle 6 (1964) Supplementum 17-18.

34. Tolnát, Baranyát, Scmogyot és Zalát számítom ide, mivel Vas esetében már Sopron vonzása is érvényesült.

35. A helynévből képzett vezetéknevek többségükben ebben a korban még nem kialakult vezetéknevek, hanem valójában a nevet viselő egyén származáshelyére utalnak. V. ö. Székely György, A személynevek és a történettudomány, Névtudományi Előadások. II. Névtudományi Konferencia Budapest 1969, szerk. Kázmér Miklós és Végh József, (Nyelvtudományi Értekezések 70. sz.) Budapest 1970, 205-206. — Saját korábbi ezt tagadó álláspontommal szemben adatokkal igazolom, hogy a vezetéknevek a XV-XVI. század fordulóján a magyar fővárosbar még nem szilárdultak meg: Kubinyi A, Budai és pesti. . . i. m. 228. skk. - Ellenkező álláspontot foglal el Szabó István, A középkori magyar falu, Budapest 1969, 215-219, aki szerint a jobbágyfalvakban a családnevek már korábban örökletessé váltak. Bár öröklődő családnevekre a városokban, és nem öröklődő, változókra a falvakban is lehetne példákat idézni, azt hiszem mégiscsak az áll, hogy a falvakban előbb szilárdultak meg a családnevek, mint a városokban, és így egyrészt Szabó István, másrészt Székely és az én álláspontom között nincs lényeges ellentét. Mivel a falu lakossága állandóbb, mint az állandóan új betelepülőkkel felfrissülő város, természetes, hogy a családnevek is hamarabb válnak állandókká. - Megjegyezzük, hogy a helynévből képzett vezetékneveknek, mint a városba újonnan beköltözők származáshelye forrásaként való felhasználhatóságának jogosultsága a külföldi szakirodalomban is vita tárgya, de úgy látszik, hogy a tudósok többsége inkább a mi álláspontunkkal megegyező nézetet vall. R. S. Lopez pl. kimutatta, hogy a középkorvégi olasz városokban a helyi évből képzett vezetéknevet viselő személyek valóban onnan származtak, és csak rövid ideje tartózkodtak a városban. Idézi Heers i. m. 274-275, aki az ellentétes nézeteket is ismerteti, de szintén a helynévből képzett vezetéknevek felhasználhatósága felé hajlik.

36. András Kubinyi, Die Städte Ofen und Pest und der Fernhandel am Ende des 15. und am Anfang des 16. Jahrhunderts, Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650. Die ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa, hsgg. von Ingomar Bog, Köln-Wief: 1971, 412-415.

43