Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén

37- V. ö. Szabó István, Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között, Magyarország történeti demográfiája, szerk. Kovacsics József, Budapest 1963, 69.

38. Ld. fenn, 1. j. *

39. V. ö. Major, A kisvárosok . . . i. m. 5.

40. Ld. alább az Adattárat. Megjegyezzük, hogy táblázatunkban a bizonytalan helynevek közül Menyődöt a 35 kilométeres körhöz, a két Borhit Valkó megyeinek vettük, és így Alföldivel és az ismeretlen Batvaival az „ország többi részéhez” rovathoz számítottuk.

41. V. ö. Szakály Ferenc, Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi vész után (1526—1566), Tanulmányok Tolna megye történetéhez 2 (1969) 28—29.

42. Reizner János, Szeged története, IV. k. Szeged 1900, 97 skk. A huszonnégy Somogyi közül egy kivétellel mind kereszténypénzt fizető zsellér volt. (98, 100, 102, 105, 107, 109, 113, 124, 126.) - Hozzájuk kell még számítanunk a két, ugyancsak kereszténypénzt fizető Lábadit is. (102, 118.) - Lábad a Marcaliak, majd a Bátoriak Somogy megyei mezővárosa volt. Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában,

11. k. Budapest 1894, 579.

43- V. ö. Csánki i. m. II. k. 544, 672-673; III. k. Budapest 1897, 147, 465-466.

44. Csánki i. m. II. k. 555-556, 666-667, 688-689; III- k. 137-138, 472.

45. Ld. Adattár, valamint Kubinyi András, Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest múltjából 16 (1964) 121-122.

46. Ld. Adattár és fenn, 44. j.

47. V. ö. Erich Maschke, Die Unterschichten der mittelalterlichen Städte Deutschlands, (Veröffentlichungen der Kommission für geschichtliche Landeskunde in Baden-Württemberg, Reihe B. Forschungen 41. Bd. Gesellschaftliche Unterschichten in den südwestdeutschen Städten, hsgg. von E. Maschke und J. Sydow,) Klny. Suttgart 1967, 1-74.

48. Dl. 38 658 és Veszprémi káptalan gazdasági levéltára, Budai bortizedlajstrom. Ez utóbbi keltezetlen, keltezését Szűcs i. m. 47. o. no. j. alapján 1508 és 1511 közé kell helyeznünk. A legvalószínűbb véleményünk szerint 1510.

49. V. ö. az 1. j.-ben id. munkáinkat.

50. Kubinyi András, A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán (Gallinczer Lé- nárt számadáskönyve 1525-ből), Agrártörténeti Szemle 6 (1964) 396.

51. Ld. fenn, 1. j.

52. A kapásokra ld. Kubinyi, A mezőgazdaság . . . i. m. 396-398. - Megjegyezzük, hogy a Kapás vezetéknévvel, és így foglalkozásukkal jelölt személyek között is lehettek déldunántúliak, sőt az is elképzelhető, hogy ugyanazt a személyt az egyik évben származás-, a másikban foglalkozásnevével írták össze.

53. Dl. 106 083, 407. — Csánki i. m. II. k. 620, 643-644.

54. Maschke i. m. 72.

55. Székely György, Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV— XVI. században, Agrártörténeti Szemle 3 (1961) 337.

56. Ld. az Adattárat.

57. Ld. az i. j.-et.

58. Szabó István, Magyarország népessége . . . i. m. 82.

59. Nicolaus Olahus, Hungaria-Athila, edd. C. Eperjessy et L. Juhász, Budapest 1938, 17. (Hungária caput X. 3.)

60. Szakály i. m. 31. skk.

61. Holub József, A bortermelés Zala megyében 1526 előtt, A Göcseji Múzeum Közleményei

12. Zalaegerszeg i960, 182. skk.

62. V. ö. Csánki i. m. III. k. 128. Asszivölgyi néven.

63. Dl. 106 083, 388-389. — Kubinyi, Budai és pesti . . . i. m. 263.

64. Kubinyi, Budai és pesti . . . i. m. 266-268.

65. Dl. 61 980.

66. Kubinyi András, Pesti Gábor családi összeköttetései, Irodalomtörténeti Közlemények 72 (1968) 81-85.

67. Dl 106083, 54-35. 513—514.

68. A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend-Története, I. k. Budapest 1902, 61.

69. Uo. III. k. Budapest 1905, 581-583.

70. V. ö. pl. Makkal László, A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. (A „telkes” és a „kertes” földhasználat a XIII-XV. században.) Kelemen Lajos Emlékkönyv, Kolozsvár 1957, 463. - Fach i. m. 68.

71. Székely, Vidéki termelőágak .. . i. m. 336.

72. V. ö. Kubinyi, A mezőgazdaság . . . i. m. 399.

44