Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
A táblázat arra mutat, hogy a megye legjobban felszerelt és legjövedelmezőbb iparága az élelmiszeripar volt. A nehézipar üzemeinek kedvező arányát a sok téglagyár emeli, de viszonylagos gyengesége azonnal kitűnik, ha a munkásszám, a termelési érték, de főként az erőgép lóerő arányát nézzük. A könnyűipar értékét a területen található néhány jelentős üzem emeli fel. Mindez azonban keveset számít, ha ismét az országos adatokhoz mérjük megyénk gyáriparának fő mutatóit. Az üzemek száma 1942-ben az ország üzemeinek 2,47%-át alkotta. A termelési érték az országosnak 0,63%-a volt, az erőgép lóerőszám pedig 0,42% volt. A gyáripar tehát gyenge az ország gyáriparához képest, de már számottevő tényező a megye életében. S óriási pozitívuma Somogynak, ami szinte specialitásnak is tekinthető, hogy az a gyárellenes hangulat, amely 1930-ban az országos agrárius lapokat uralta, sőt a politikai életben is nem egyszer hangot kapót, s a gyáripar reprezentánsait védekezésre kényszerítette, - teljesen idegen a helyi sajtótól. A közvélemény inkább szorgalmazta a megyében a gyáralapítást, hiszen tisztában volt azzal, hogy adott esetben a munkaerő felesleg számára (munkásnak és értelmiségnek egyaránt!) a megoldás egyetlen útja a gyáripari hálózat kiépítése. Ezt igyekeztek előmozdítani a városi közgyűléseken éppen úgy, mint a sajtóban.2’8 Sajnos, nem sok eredménnyel. Több, a helyi lapok által beharangozott gyáripari vállalkozás futott zátonnyra, noha Kaposvár vezetői mindig készségesen támogattak minden új vállalkozást (fenyőgyanta-gyárat, celluloidgyárat, külföldi vállalkozó húsfeldolgozó gyáralapítási törekvését, gázgyár alapítási ajánlatot, textilgépek előállítására alakuló gyár létesítésének tervét, stb.). Az a központi elképzelés, amely az ipar terén bizonyos decentralizációt kívánt megvalósítani 1937 után, a gyárak vidéken történő elhelyezését szorgalmazta ugyan, de egyéb támogatás hiányában rendszerint Budapest előnyei és érdemei érvényesültek az új gyáralapításban. Somogy helyzete egyébként is kedvezőtlen volt, hiszen a megye nélkülözte a „vízi országút”-at és a vasúti vámtarifa hihetetlenül megdrágította a termelést. A megye gyáripara a nagy gazdasági pangás után tehát új fellendülés felé mutatott. Ez az időszak - az 1930-as évek második fele és az 1940-es évek eleje - azonban a fasizmus felé eltolódó állami irányzat és a német hadigépezet egyre erőszakosabb követelései folytán nem volt alkalmas arra, hogy itt a fejlődés ki- bontakozhassék, sőt az egymást követő rendelkezések csak akadályozták az üzemek működését. A második világháború nehéz évei már előre vetették sötét és szomorú árnyékukat. . . 255
