Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
JEGYZETEK 1. Új Somogy (továbbiakban: US) 1920. január 23.; Uo. március 23. 2. Vö. Országos Levéltár, továbbiakban: OL Kereskedelemügyi Minisztérium levéltára, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarák közös irodája (továbbiakban: Közös iroda iratai). K. 238. 1920-1921. évben több útlevél kérelem. - Ugyanitt 10. sz. 1921. 1-1025. sz. Uo. Különfélék 156/1921. sz. US 1921. jan. 21. z. old.; febr. 12. 1-2. old.; május 22. 2. old.; május 24. 2. old.; „Itt kell maradnia az iparkamarának!”). - Somogy megyei Levéltár, (továbbiakban: SML) Megyei közgyűlési jegyzőkönyvek 1921. év. 3. Az 1920. évi népszámlálás. II. rész. Bp, 1925. Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat. (Továbbiakban: MSK) 71. köt. 22*-23* old. 4. Uo. 30.* old. 5. Uo. 22*-23,* 30* old. adatai alapján. 6. US 1920. június u., 2. old. 7. Uo. 1920. június 26. 3. old.; továbbá az 1922. évi számai. 8. Az 1920. évi népszámlálás. MSK 71. köt. 144-146. old. 9. Uo. 53.* old. 10. Vö. SML Megyei közgyűlési jegyzőkönyv, 1920. május 3-i és augusztus 3-i nagygyűlésén elhangzott alispáni jelentés, továbbá US 1920. január 21.; február 22.; március 27. sz. 3. old.; május 20. sz. 2. old. ír. US 1920. április 20. 12. US 1920. április 24. 13. Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gazdasága a az első világháború után 1919-1929. Bp, 1966. 7-385. old. 14. Az 1913. évi térkép adataira lásd: T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus kocában című kéziratot. - Itt kell megjegyeznünk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1942-ben végzett gyáripari satisztikai felmérése szerint a következő helységekben gyári malmok 1914. előtt keletkeztek: Marcali, Karád, Fonó, Németiad, Ságvár, Zákány, Mernye, Nagyatád, Somogyjád. Kérdéses azonban, hogy ezek a cégek mikor váltak gyári malommá, mikor érték el a napi 200 q-s őrlési és darálási képességet. Ezért ezeket a malmokat térképünkön nem jelöltük gyári üzemként. (Az utóbbi forráshelye: Központi Statisztikai Hivatal, iparstatisztikai osztály.) 15. Vö. SML Közigazgatási Tájékoztató Lapok 1925. 16. Az 1920. évi népszámlálás. Bp, 1925. MSK 71. köt. 34-35. old. A tulajdonképpeni iparral foglalkozó kereső népesség ipari főcsoportok szerint (önálló és segédszemélyzet, férfi és nő együtt). Az alább következő szöveg 1920. évi statisztikai adatainak is ez a lelőhelye. 17. Nagy magyar compass (azelőtt Mihók-féle) 1918/19-1919/20. II. köt. Bp, é. n. 1814. sZ. (A továbbiakban Compass 1918/19.) 18. Vö. US 1921. aug. 23. 2 .old. „Kaposvár fejlődő ipara és kereskedelme”; SML cégbírósági lt. Társas cégek V. köt. 479/1. sz. 19. US 1930. február 27. 3. old. — Itt jegyzem meg, hogy Buries László: Nagyatád község múltja és jelene, Nagyatád, 1933. 54. old. továbbá Kugotovicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben, Szeged, 1930. I. köt. 211. old. szerint Nagyatádon volt egy lemezárugyár Az előbbi munka szerint ez a Rotter Bernát-féle nagyatádi lakatos és lemezárugyár 1906-ban alakult és tűzhely alkatrészeket, lemezkályhákat, lemeztűzhelyeket, préselt és köszörült öntőket állított elő. Azelőtt Jugoszlávia volt a piaca és 30-40 munkást foglalkoztatott. Gyáripari jegyzékeink egyikében sem szerepelt. 20. Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) — Bp. A gyáripar statisztikai feldolgozása 1942-ben. Filmtár, P. 197. 21. US 1922. febr. 16. i. old. „Újjáépítik a MÁV műhelyt.” 22. Somogyi Újság, továbbiakban: SU 1925. július 3. 2. old. „A kaposvári vasúti műhely sorsa”. 23. US 1928. febr. 5. 2. old. 24. Uo. 1920. július 2. 3. old. 25. SU 1922. ápr. 16. 4. old. 26. SML Cégbírósági lt. Társascégek iratai Ct. 599. Építőipari Rt. 27. US 1921. febr. 13. 2. old. 28. Uo. 1921. ápr. 2. 2. old. 254
