Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
a feldolgozásra kerülő répa napi átlaga pl. 1933-ban elérte a 14,39 q-t, ez nem változtat azon a tényen, hogy az össztermelés nem tudta elérni az 1929. évi szintet.222 - Az 1934. évi gyár-jubileumra készült kéziratos munka ugyan beszámol a cukorgyár újabb bővítéséről, így pl. az 1932-ben felszerelt napi 30 kg cseppfolyós szénsav órateljesítményű szénsavgyár létesítéséről, de a termelési adatok azt mutatják, hogy a gyár erősen megérezte a gazdasági válságot.223 A többi élelmiszeriparhoz tartozó üzemet is érintette a válság. Ez különösen a malomiparban mutatkozott meg. Ebben az iparágban már 1920 és 1930 közt is 12,9%-os volt a létszámcsökkenés a megyében, amely aránylag alacsonyabb volt, mint a dunántúli (17,2%) és az országos (13,4%) létszámesés. Az igazi válság azonban 1930 után köszöntött be itt is. Ennek nyomait legkönnyebben a nagymalmok üzemének vizsgálatakor leljük meg. Az Első Barcsi Hengermalom Rt vezetői 1922-ben leszereltették a drágább berendezésű tárgyakat és beszüntették a házi villanytelep üzemét, 1933-ban pedig már csak 3 hónapig dolgozott a malom, s végül felszámolt.224 A kaposvári malmok közül a legnagyobbak: a MIR-malom és a Hazai malom 1931-ben erősen redukálta üzemét, sőt az utóbbi 1932. decemberében elbocsátotta összes (80) alkalmazottját azzal az indoklással, hogy a boletta nélküli törvénytelen őrlés elszaporodásával a lelkiismeretesen őrlő kereskedelmi malmok nagy kárt szenvedtek.22;> A MIR-malom vezetőinek nem voltak ilyen aggályai, igaz, ez a malom már az 1920-as évek végén szoros kapcsolatban állott a Hungária Malom Rt-vel, amely ugyancsak a Hitelbank érdekkörébe tartozott. Ez alatt az idő alatt néhány súlyos panama-botrányról adott hírt a sajtó, míg végül is a MIR saját kezelésébe vette vissza a malmot.220 Az élelmiszeriparban súlyos veszteséget jelentett a kaposvári sörgyár 1930- ban történt leállítása is. A gyár elbocsátotta összes alkalmazottait, és termelését, vevőkörét a pécsi Pannonia Sörgyár vette át. - Ugyanígy a gazdasági válság adta meg a kegyelemdöfést a Barcsi Sertéshizlaló Rt-nek, amely 1934-ben számolt fel.227 A szeszfőzdék válságáról nem beszélhetünk. 1932-ben 5 nagyobb szeszfőzde, 12-30000 hl körüli borpárlat készítésére kapott engedélyt. Ezek Hirschfeld Jakab kaposvári, Lempel János homokszentgyörgyi, Sárközi Károly balaton- keresztúri szeszfőzdéje, továbbá a Balatonboglári Központi és a Kéthelyi Központi Szeszfőzde.228 A vegyi iparban 49-ről 75 főre nőtt az alkalmazottak száma (53,1%), ami annál figyelemreméltóbb, mert Dunántúlon 5,3%-kal csökkent (az országban 24,5%-kal nőtt). - A Haidekker Pál gőzszappangyár rt jó hírneve változatlan, 1933-ban Villám tisztító szappanpor néven új készítményt vezetett be, amely idegen gyártmányokat szorított ki a helyi piacról.2211 A Jiyomdaiparbari 30,8%-os létszámnövekedés volt 1920 és 1930 között. A Dunántúlon ez a növekedés 10,7, az országban 27,3%-os volt. A villamosenergia-termelést, a megye villamosításának ügyét igen kellemetlenül érintette a gazdasági válság, hiszen a nehézségekkel küzdő vidék tőkeerejére nem támaszkodhattak a vállalkozók. A villamosítás távlatai azonban sokkal jobb üzlettel kecsegtettek, hogysem a pillanatnyi tőkehiány annak menetét kedvezőtlenül befolyásolhatta volna. 1930. december i-én a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt (elsősorban vezér- igazgatójának: Chorin Ferencnek a személyes kezdeményezésére) és a Bank für 246
