Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között

Elektrische Unternehmungen zürichi cég megalapította Budapesten a Hungária Villamossági Rt-ot, amelynek célja villamosenergia vásárlása, vezetése, eladása, illetve szétosztása volt. A salgótarjáni rt áramelosztó vállalatoknál bírt összes érdekeltségeit átvette.230 - Az új részvénytársaság alaptőkéje io millió pengő volt és a máza-szászvári energiatelep is birtokába került. Közvetlenül érdekelt­ségéhez tartozott a Csurgói Villamossági Rt is, amely 1931-ben már szép ered­ménnyel zárta az üzleti évét. Az újabb mammut-vállalat megjelenése Somogy területének újrafelosztá­sát vonta maga után. Az új megállapodás 1931 november 26-án jött létre a Salgó­tarjáni Kőszénbánya Rt és az Első Dunagőzhajózási Rt, mint villamosenergia­szolgáltatók között, amelynek alapján Somogy legkeletibb része maradt a Salgó területe. - A Hungária és a Drávavölgyi Villamosáram-szolgáltató Rt megálla­podása 1933 novemberében kelt és ebben a Hungária hajlandónak mutatkozott a Csurgói Villamosművet a Drávavölgyinek eladni, amivel Csurgó és környéke, sőt Nagykanizsa is az utóbbinak érdekkörébe került. A Hungária csupán Kapos­vár áramellátását vállalta magára, miután a Drávavölgyi lemondott Kaposvár áramszétosztási üzletének megszerzéséről. - A Balaton egy részének villamosítása viszont a Tröszt leányvállalatának, a Balatonvidéki Villamossági Rt-nek hatás­körében maradt.231 A Csurgói Villamossági Rt részvényeit a Drávavölgyi 1934. december 15-én valóban megvásárolta és a céglajstromkönyvbe a csurgói vállalat „beolvadását” jegyezték be a Drávavölgyi Villamosáramszolgáltató Rt szi­getvári cégbe.2'52 A vállalatok tehát igyekeztek kiküszöbölni a szabadversenyt és a jó üzlet érdekében alapjában véve amolyan kartellszerződést kötöttek, bár utóbb ezt ta­gadták. Ezzel elzárták a megye vezetői elől az útját annak, hogy a több ajánlat közül, e gy-egy vidék villamosításánál, az anyagilag legkedvezőbbet vá­laszthassák.233 A nagyközönség természetesen ezekről a titkos megállapodásokról nem értesülhetett. Ezért érthető, hogy a magas áramdíjak miatti ostromot Kaposvár vezetői mindig az 1926-ban felvett Speyer-kölcsön visszafizetésének magas tör­lesztési összegével indokolva - hárították el. Kaposvár villanyárammal való ellátására nézve a vállalatok egymás kö­zött már 1933 novemberében megegyeztek, de a helyi sajtó csak 1934-ben kezdi arról tájékoztatni a közönséget, hogy a polgármester tárgyal a Hungáriával, a kaposvári villanyüzem bérbeadásáról. Amikor azután 1935-ben kipattant, hogy a Hungáriával megkötötték a villanytelep bérbeadásának szerződését, a közvéle­mény annyira felzúdult, hogy a polgármester is nyilatkozni volt kénytelen. A Hun­gária Rt bérlete azonban megmaradt és a villanyáram, amely közismerten a leg­drágább volt az egész országban, változatlanul nyomasztóan nehezedett a város villanymotor tulajdonosaira. - Kaposvár 1936-ban a tartalékáram szolgáltatá­sára is a Hungária Villamossági Rt-vel kötött megállapodást, mely utóbbi köz­vetlenül a cukorgyárral szerződött.234 Somogy villamosítása 1935-ben még eléggé gyermekcipőkben járt; 310 községe közül 34-ben volt csak villany. A Drávavölgyi Villanyáramszolgáltató Rt és a Hungária Rt végezte ezt a munkát, majd 1937-39-ben „Kaposvár város közüzemei” cég kapott koncessziót Nagybajomban villamosenergia szükségleté­nek ellátására. A Drávavölgyi viszont Szigetvár és környékének villamosítását vette tervbe. Szigetváron 1937-ben egy bőrgyárat és egy malmot középipari 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom