Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
kottja is sokat ártott a vállalatnak.1*9 1922-ben 250 kocsi jeget aszaltak a sörgyárban naponta és a Somogyi Virtus nevű barna és a Kupa vezér nevű világos sör ekkor tört be a piacra.150 1923-ban nagy rekonstrukciós programot fejeztek be, amelynek során 200 hl-ről 1200-ra emelték a termelést, modern műjéggyári berendezés és korszerű szikvízgyár létesítését határozták el. A gyári lefolyóvíz hasznosítására a gyár területén lévő rétek bolgár konyhakertté való átalakítását tervezték. A szükséges tőkét a Pannonia Sörfőző Rt bocsátotta a vállalat rendelkezésére. Ez a vállalkozás jól bevált, mivel a zöldségféléket a drágább pécsi piacra szállították. Amellett 1924-ben a műjéggyár teljesen uralta a város szükségletét - az igazgatói jelentés szerint. Az évi nyereség emelkedett s a gyár vagyona az 58 000 pengő készpénzen kívül az épületek és a belső berendezés értékével együtt meghaladta a 250000 pengőt. 1927-ben a város mélyfúrású új kútjainak a vízhálózatba történő bekapcsolása a sörtermelés számára kedvezőtlen összetételű vizet eredményezett. Külföldi szakemberek bevonásával sikerült csak a gátló tényezőket kiküszöbölni. A vállalat még ebben az esztendőben is - minden nehézség ellenére - 608 pengő nyereséggel zárt.1*1 A sajtó dicsérte az új sörgyártási eljárást, amely újabb barnasörfajtákat hozott létre. Még jutalmat is tűztek ki e sörfajták elnevezésére, s ezért 3500-an pályáztak.152 1929-ben az igazgatói jelentés már nagy veszteségekről számolt be, amelynek okát a hazai sörtermelés csökkenésén belül a kaposvári sörfőzde alacsony termelésében látta. A kaposvári üzemet egyelőre szüneteltették, a megcsappant vevőkör ellátásához szükséges mennyiséget az előnyösebben termelő pécsi Pannonia Sörfőző Rt-től szerezték be.153 A kaposvári sörgyár működését igen károsan befolyásolta az a körülmény, hogy az 1892-ben alakult, tőkeerős, nagykanizsai Király Sörfőzde Rt 1927-ben fióktelepet létesített Kaposvárott.154 Röviden említjük a szikvízgyárakat is, amelyeknek száma aránylag kevés volt. 1913-ban Grünbaum és Társai Egyesült Szikvízgyárosok névvel négy kaposvári és egy budapesti taggal betéti társaság létesült Kaposváron, amely 1924-ben oszlott szét.1**5 Időnként Kaposvár közvéleményét felrázta a megdrágult szóda miatti „háborúskodás”, amely a szikvízgyárosok, illetve a hátuk mögött álló szénsavkertell és a város vendéglősei között folyt. Somogy birtokosainak egyik legfontosabb áruja a hús volt. Az egyik legrégibb részvénytársaság az 1884-ben alakult Barcsi Sertéshizlaló Rt, a sertéshizlalást tekintette legfőbb feladatának, eladásra hizlalta az állatokat. 1923-ban a cég exportvásártartási jogot is kapott, amelynek a jugoszláviai sertésforgalomra nézve volt jelentősége. A cég 1923-ban a Nagytétényi Sertéshizlaló Rt érdekkörébe került, ez szerezte meg a részvények 70%-át. A barcsi sertéshizlaldával eddig összekapcsolt malomvállalat és villamoserőműtelep ekkor vált külön, miután azt a főváros eladatta. Jelentősége ezután már csökkent.156 A sertéshizlalda jó üzletnek látszott a megyében, 1922. júliusában Kaposvár képviselőtestülete is foglalkozott a Somogy megyei Takarékpénztár Rt sántosi sertéshizlalás létesítési tervével. A kezdeményezéshez a Pécsi Takarékpénztár is csatlakozott.157 - A na- gyobbméretű húsfeldolgozó ipar kialakulását azonban ekkor még megnehezítette a modern vágóhíd és a megfelelő mennyiségű jég, illetve hűtőház hiánya. Egy nagyobb szalámi és hentesárugyár volt Kaposváron, Gruber Józsefé, amely 1911- ben alakult és 1919-ben, mint társascég működött 1923-ig, majd „Szalámi és Hentesárugyár” néven egyéni céggé alakult át.158 A megyébe látogató külföldi szakemberek megcsodálták a cég remek hűtőberendezéseit. Ingatlanai 1400 n-öl 237
