Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között

területen épültek és 2 villanymotor (13 HP) működött telepén 1925-ben. Ekkor 12—16 munkás dolgozott az üzemben és évi termelése 20000 mázsa volt. Piaca egész Somogy megyére kiterjedt.1’9 Somogy falvainak és uradalmainak igen fontos terméke volt a tej. Ko­rán problémaként jelentkezett a tej és tejtermékek hasznosítása, feldolgozása. A környék falvainak gazdáitól beszerzett tejet a Csurgói Konzervgyár dolgozta fel elsőként, amely tej- és tejszín készítményeit tengerentúli szállításra is alkal­massá tette.160 Ezt a vállalatot birodalmi németek alapították 1902-ben és 1928-ban is azok tulajdona volt, a bajor Nonnenmocher volt az igazgatója. Alapításakor a monarchiában egyetlen volt a maga nemében és Európában is mindössze 20 ha­sonló üzem működött. Tej- és tejszín konzerveket készítettek, vajat és 1908-tól pasztörizált tejet állítottak elő, az utóbbit elsőként az országban. Naponta kb. 3000 liter tejet dolgozott fel a gyár konzervnek, vajnak és pasztörizált tejnek. 1928-ban már főként gépek végezték ezt a munkát és a konzervdobozt is ott ál­lították elő. Németországba, Olaszországba és főként Londonba is exportáltak, ahol a cégnek külön képviselete volt. Szállított a gyár Triesztbe, Fiúméba, Ham­burgba, osztrák és dalmát fürdőhelyekre, sőt Floridába és Athénbe is. 1928-ban 20 munkás dolgozott a gyárban.161 1918-ban Havasi Vajvállalat Gyöngyösi Testvérek címen új közkereseti társaságot jegyeztek be a céglajstrom könyvekbe, Kaposvár telephellyel. Kez­detben a cég a kereskedelmet tekintette főfeladatának. A vállalat központja Bu­dapesten volt és Kaposváron kívül Celldömölkön és Devecseren voltak telepei. A kaposvári vállalat vezetője egy tejvegyész volt. Az utóbb ugyancsak Kapos­váron létesült vajgyárral nehezen bírta a versenyt és ezért 1923-ban a Havasi Vaj vállalat kaposvári telepe a hozzátartozó tej csarnokokkal Lactose Rt-vé ala­kult át. Az új cég feladatának tekintette az elsőrendű vajból pasztörizált tejszín, kazein és - Magyarországon először - tejcukor előállítását. Az üzem átalakításá­hoz egy németországi tej technikai gyár segítségét vették igénybe, amely - mint a helyi lap írta - „számos patentírozott eljárási móddal” rendelkezett, amelyet a kaposvári üzemben is meghonosítani kívánt. Tervbe vették, hogy az eddigi 50 község helyett 300 falusi tejcsarnok tejét vásárolják meg. A Lactose Vegyészeti Rt budapesti cég 1923-ban jegyeztette be kaposvári fiókját.163 Kezdetben a gyárnak nem volt túl jó kapcsolata a várossal. 1925-ben több kereskedő panaszolta, hogy a kaposvári Lactose Vajgyártól nem tudnak va­jat vásárolni, Budapesten kell azt beszerezniük.164 E vajvállalatnak hamarosan versenytársa is akadt Kaposváron: a Hun­gária Országos Magyar Vajtermelő Rt kért és kapott telket a várostól gyáralapí­tás céljára. Ez a vállalat már 1894 óta működött és ebben az iparágban a világ egyik legrégibb vállalatai közé tartozott. Exportált a Balkánra, Elő-Ázsiába, sőt Egyiptomba is. Egyik részlege Dombóváron volt és 1922-ben a Magyar Álta­lános Hitelbank, amely a vállalatot finanszírozta, Kaposvárra telepítette ezt át, minthogy ez üzleti szempontból előnyösebbnek látszott. A gyár felvásárló terü­lete a négy délkelet-dunántúli megyére terjedt ki és 55-60 munkást foglalkozta­tott.163 A cég 20-30 000 liter tej feldolgozására képes gépeket rendelt Német­országból,166 és kapuit 1923 okt.berében nyitotta meg. Az Üj Somogy „Megnyílt Közép-Európa legnagyobb vajgyára!” címen adott hírt erről. A hitelbank és az Interrexim nagyszabású vállalata volt ez, amely 16 uradalom tejét vizsgálta meg 238

Next

/
Oldalképek
Tartalom