Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
adót az egyre növekvő üzemanyag és gabonaárak miatt. Tiltakozó gyűléseket tartottak és végül elhatározták, hogy beszüntetik az őrlést. Júliusban leálltak a berzencei és somogyudvarhelyi malmok, majd a tabi és a lengyeltóti járás kivételével az egész megyében közel 50 malom szüneteltette munkáját. „Somogybán áll a malom, áll a vitorlája” - írta az Űj Somogy. - Az alispán rendkívül erélyesen lépett fel ellenük, mert egyes jegyzőségek már a liszt nélkül maradt lakosság elkeseredett hangulatát jelentették. Az alispán kilátásba helyezte a malmok hatósági igénybevételét.130 A sztrájk így is közel két hétig tartott. A kevés munkáslétszámmal dolgozó malmok helyzetét súlyosbították azok az állami rendelkezések is, amelyek rendszeres adminisztrációt kívántak tőlük és a malom ügyekbe való beavatkozást lehetővé tették. Nehezen viselték el a kismalmok az átalányban kivetett forgalmiadó rendszert is, amely helyenként a nagy- és kismalmok közötti ellentétet élezte ki erősen. A Vámőrlő Malmok Egyesületének 1926. évi közgyűlésén elhangzott titkári jelentés a MIR malmot támadta, amely a hozzátartozó 42 000 kát. hold bérleten levő 18 kismalom keresetét tette lehetetlenné azzal, hogy a gazdasági cselédeket a kaposvári malomba kényszerítette őröltetni. Ezzel a rendelkezéssel a MIR malom 32 vagon búza őrlésétől fosztotta meg a kismalmokat, noha azoknak is fizetniük kellett az átalányban kivetett forgalmi adót éppen úgy, mintha környékük búzatermését ők őrölték volna meg. A molnárok feljelentése alapján a pénzügyigazgatóság 8 vagon búza megtérítésére ítélte a MIR malmot, amely azonban - jó összeköttetéseiben bizakodva - a fizetést megtagadta.131 Az élelmiszeripar másik legnagyobb ága a cukoripar volt, amelyet a világháború előtt Magyarországon az exportra építettek. A háború után megmaradt 12 nagy cukorgyár egyike Kaposváron állott és ez volt Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági ipari gyára. A hitelbank létesítette. Az 1890-ben alakult Mező- gazdasági Ipar Rt először kibérelte herceg Eszterházy kaposvári uradalmát azzal a céllal, hogy ott mezőgazdasági ipart honosít meg. 1893-ban kezdte meg a cukorgyár építkezését, amely már 1894 őszén elkezdte a nyerscukor előállítását. A következő esztendőben pedig - elsőként hazánkban - kristálycukrot is gyártott. A gyár fejlődése szinte töretlen volt. Első nagyobb rekonstrukciója 1901- ben volt, amikor 100 vagonra nőtt a kapacitása. A feldolgozáshoz szükséges cukorrépát részint a saját bérgazdasága, részint a termelőkkel kötött szerződések biztosították. A háború előtt még bővítette az üzemet és felépítettek egy 120 km gőzüzemű kisvasutat 1917-ben. - A gyár 90 hold területen feküdt a városban és kampány idején 70 m magas kéménye éjjel-nappal füstölt.133 1920-ban a nyersanyaghiány következtében cukorhiány volt. A gyár ekkor szacharin üzemet létesített, amely egy évig működött.133 1919-ben a cukorgyári kampány 15, 1920-ban pedig 26 napig tartott mindössze, a termelés szénhiány miatt is szünetelt. A cukorgyár termelési kimutatását nézve feltűnik, hogy 1919-ben a cukorrépával bevetett terület az előző évinek felére, a következő esztendőben pedig 1/3-ra csökkent. (6101 kát. holdról 3004, illetve 2314 kát. holdra).131 A termelés csökkenésén nem csodálkozhatunk (a termelők száma ugyancsak alacsony, 35, illetve 48 volt), csak 1921-ben kezdett lassan normalizálódni a termelés. A kampány ez évben még 37 napos, 1922-ben pedig már 69 napig tartott. Ekkor, - de még 1923-ban is - a répahiány okozott 7-19 napi kényszerű üzemszünetet, a cukorrépával beültetett területek holdszáma azonban már elérte a háború előtti és alatti mennyiséget és a termelők száma is nőtt. (1922-ben 78, 1923-ban pedig 156 termelőnek volt szerződése a cukorgyárral.)
