Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Tóth Tibor: A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón

pécsi felügyelőség - működése során - a somogyi problémákat kifejezetten periférikus kérdésként kezeli.43

Maga a depekoráció réme nyilván túlzott volt, Újhelyi fel is hívta a figyelmet arra, hogy a minőségi változás törvényszerűen befolyással van a mennyiségi alakulásra, és neki kifogása inkább éppen a minőségi javulás elmaradása ellen volt.''4 E ponton valóban nem kevés kívánni valót hagytak maguk után az újonnan létesített, idegenfajú tenyészetek, amint azt már a korábban idézett megyei felmérés, ill. a mernyei uradalmi adatok is igazolták. Nyilvánvaló volt, hogy az új fajták meghonosítása csak a tartástechnológiai viszonyok egyidejű alakulásával járhatott eredménnyel, és elsősorban az uradalmakban ekkor tájt meginduló nagyarányú építkezések elsősorban e célok elérését szolgálták. (L. képmcllék- letek.)

Ami most már a fajtajelleget illeti, megállapítható, hogy - ha kizárólagossá nem is - de feltétlenül uralkodóvá vált a színesmarha, elsősorban ennek közeli tájfajtája: a bonyhádi. 1908-ban a sásdi vásáron, csak vasúton szállítva, egy nap alatt 268 db-ot vásároltak elsősorban a somogyi kistenyésztők.4’ Különösen akkor lendült fel még inkább az átalakulás, amikor az FM. 9695 II—2 1907. sz. rendeletével Kaposvár székhellyel megszervezte az önálló állattcnvésztés- tési felügyelőséget. Bár a tárca terhére a következő évre az FM. az új szerv részére összesen csak 40 000 koronát irányozott elő, az összes felügyelőség közül a legkevesebbet, a hitel eredménye mégis a behozatal gyors emelkedése lett.46 Most már a korábban gyakorta passzivitást tanúsító Gazdasági Egyesület is igyekezett komoly lépéseket tenni, cs 1908-ben különféle kisebb pénzintézetektől 200000 korona hitelt vett fel a népies tenyésztés fejlesztése céljából.47 Jellemző egyébként az igényekre, hogy az 1908-ra előirányzott 40000 koronából március 11-ig már a fele elfogyott.48 És még egy záró adat, 1908. dec. végéig csak a felügyelőség köz- benjöttével 160 kisgazdaság jutott színes tehénhez, 85 601 korona értékben/'11

A népies tenyésztés állományának kialakulását elsősorban, de nem kizárólagosan, a tejgazdaság fejlesztésének terve szabdta meg a megyében.“0 A beállított tehénállomány változatlanul bonyhádi jellegű volt elsősorban. Ez a bonyhádj azonban ekkor már különbözött a 80-as, 90-es évek fajtájától, sokkal magasabb szimentáli vérben állt amazoknál, színe lényegesen világosabb volt, és testalkatát tekintve is szembeötlő különbséget mutatott. Emögött a változás mögöt aligha a kistenyésztők szimpátiáját, vagy a Gazdasági Egyesületnek a berni fajtával szembeni antipátiáját láthatjuk (éppen 1907-ben írt ki pályázatot az OMGE a berni marha tenyészthetőségének kérdéséről), annál inkább következett ez a szimentáli vér törzskönyvi elsőbbségéből, amelynek a megvalósítására - Újhelyi gyakorlata alapján - következetesen törekedtek.1’1

Az állami segítséggel történő állományfejlesztés szempontjából a korabeli szakirodalomban is, de a tenyésztői gyakorlatban is, problémát jelentett a „telivér” megjelölés értelmezése. Volt olyan vélemény,52 amely, nyilván rossz tapasztalatokra emlékezve, óvott a hibridtenyésztéstől, azaz a hazai színesfajtáktól. A másik és egyben kézenfekvő vélemény, ragaszkodva a nyolcgenerációs törzskönyvi szabályhoz és nem tagadva az időnkénti szimentáli korrektorok szükségességét, bizonyos hazai fajtákat, így pl. a bonyhádit, megállapodott, telivér, beltenyésztésre alkalmas tájfajtának ítélte.5,1

A vita áttételeken, de közvetlenül is jelentkezett Somogybán. A Gazdasági Egyesület által megszervezett és 2,5-3%-os kamatra kihelyezett kölcsönök biztosításának feltételéül pl. Bogyay Emil egyesületi titkár a telivér tenyészanyag