Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban, a kiegyezés előtti években

a már ezelőtt nagy fáradsággal behozott vasárnapi ismétlő iskolák azon okból, mivel a községek a tanítóktól az őket illető, amúgy is többnyire igen szerény díjat megtagadják - újabb időkben végképp megszűntek.”64 A kaposi járás táblázataihoz fűzött megjegyzések szerint ez történt 1861-ben Nagybajomban, Polányban, Szomajomban, Sárdon és Vrácsikon.65

A vasárnapi iskolák helyzetét 1863-ban az alábbi táblázat mutatja:

Sorsz.

Járás

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

3.

9.

1.

Babócsai j.

54

45

41

23

19

1

6

—

26

2.

Igali j.

61

58

56

38

34

6

2

1

43

3.

Kaposi j.

52

52

48

24

22

2

1

—

25

4.

Marcali j.

66

60

43

47

43

5

1

—

49

5.

Szigetvári j.

68

63

54

31

26

—

8

—

34 ,

6.

Központi j.

15

15

13

12

9

—

3

—

12

összesen

316

293

266

175

153

14

21

1

189

i. = A községek száma. - 2. = A stat.-ban szereplő községek száma. - 3. = Ezek közül iskola van. - 4. = Vasárnapi iskola működik. - 5. = Katolikus. - 6. = Evangélikus. - 7. = Református. - 8. = Izraelita. - 9. = A vasárnapi iskolák száma.

A 266 elemi népiskolával rendelkező község 65,7%-ban működött tehát vasárnapi iskola. Az előző évtized arányait őrzi, a protestáns egyházak elzárkózását mutatja a vasárnapi iskolával szemben, hogy amíg a katolikus népiskolák 76,1%-a mellett találunk ismétlő iskolát, addig az evangélikusoknál ez az arány 48,2, a reformátusoknál csak 22,3%.

Az egyes járások adatait összehasonlítva — mind az iskolák, mind az iskolába járók számát illetően -, itt is szembetűnik a babócsai és a kaposi járás viszonylagos elmaradottsága. (Ezekben az arány nem éri el az 50%-ot.) A legkedvezőbb képet a marcali járás mutatja; itt az elemi iskolák 87%-ához kapcsolódott vasárnapi iskola.®6

A vasárnapi iskolába járók aránya az összesített adatokból becsült kb. 10 500 12-14 éves gyermek kb. 85%-a. Ha a 6-12 éves tankötelesek adatainak megközelítésénél alkalmazott gondolatmenetet követjük, a korosztályt 12000-re, az iskolába járás arányát pedig 70-80%-ra tehetjük.®'

A fiúk 53,4%-os aránya arra utal, hogy az ismétlő iskola kényszer-jellege változatlanul fennállt az iparos- és a kereskedő tanulókra. Az 1872-ig érvényben lévő - 1859-es — iparrendtartás kötelezte a mestereket az inasok iskoláztatására, felszabadításukat - legalább elvben - a vasárnapi iskolai bizonyítvány megszerzésétől tette függővé.68 Ezzel magyarázható, hogy a megye városiasodé településein aránylag magas az ismétlő iskolás fiúk száma.66

Az elemi népiskolákban folyó oktatás tartalmát az 1845-ös iskolaszervezet tantervi része szabta meg. Ez az 1858-as rendelettel előírt elemi iskolai tantervhez viszonyítva sok tekintetben visszalépést jelentett; a tanítandó tárgyak köre.

150