Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Ladányi Sándor: 1721. évi vallásügyi vizsgálat Somogy vármegyében

nekben fellelhető számos helytörténeti, gazdaságtörténeti, stb. adat mellett legfőképpen azért, mert ezekben az iratokban találjuk meg a katolikus és protestáns párt álláspontjának tüzetes kifejtését. Két külön gondolatvilág feszül itt egymásnak; a protestánsok rendi gondokodásmódja a régi békekötésekre, királyi hitlevelekbe foglalt törvényekre alapítja kívánságot, míg a katolikus tábor a hatalmi pozícióban lévő barokk abszolutizmus koncepciójából „tárgyal”.) A protestánsok kívánságainak minden pontja a lelkiismereti szabadság egy-egy meg- támadhatatlan alkotóeleme.

X. Mindenki szabadon gyakorolhassa vallását az országban, akármilyen rendű, nemes, polgár vagy paraszt legyen; ebben senki ne háborgassa, papokat szabadon tarthasson.

2. Mindenki szabadon járhasson a nemes urak udvari templomába vagy messzeeső falvakba is istentiszteletre s ezért büntetés ne érje.

3. Senkit se kényszerítsenek hite változtatására; senkinek se vegyék el ily ok miatt birtokát, senkit meg 11c fosszanak hivatalától vagy ne tegyék lehetetlenné elérését; ne kényszerítsék őket arra, hogy a katholikus plébánosoknak nagyobb stólát fizessenek, ne akadályozzák a temetők, harangok használatát.

4. Senkit se helyezzenek vád alá, ne idézzenek káptalani törvényszék elé, amiért protestánssá lett, fogságra ne vessék, kárt ne szenvedjen.

5. A földesúri jog pusztán a testi vagy anyagi szolgálatra korlátoztassék; a lelkiismercten való uralkodás szűnjék meg; a földesúr ne foglalja el templomukat, ne akadályozza istentiszteletöket, ne fossza meg protestáns jobbágyát házától és telkétől.

6. Mindkét hitvallású evangélikusok szabadon választhassanak gyülekezeteik igazgatására szuperintendenseket, ezek jogaikat függetlenül gyakorolják, egyházi ügyekben önállóan, a klérus befolyása nélkül járjanak el, látogassák gyülekezeteiket, tartsanak gyűléseket és zsinatokat. Házassági ügyekben legyen korlátlan törvénykezési joguk saját hitfeleik felett; a katholikus püspökök vizitációja protestáns egyházakban töröltessék cl; azokra nézve, akik ily ok miatt kereset alatt állanak, a pert s ítéletet érvénytelenítsék; amennyiben kárt szenvedtek, a teljes megtérítéshez joguk legyen.

7. A protestáns papokat ne üldözzék el egyházukból, számukat ne apasz- szák; engedjék meg nekik a vegyes házaspárok összeadását s a vegyes párok gyermekeinek keresztelését.

8. Ne akadályozzák a protestáns könyvek behozatalát, a lefoglaltakat adják ki jogos tulajdonosaiknak; a tanulók külföldre járását ne gátolják.

9. Az elvett templomokat adják vissza.

xo. Ne kényszerítsék őket hitvallásukkal ellenkező szertartásokra, körmenetekre, ünnepek megtartására s az ellenszegülőket ne sújtsák bírsággal.

ii. Ne kívánják tőlük, hogy a hivatalos alkalommal vagy bármikor a Bol- dogságos Szűzre és Istennek minden szentjeire esküdjenek. Elégedjenek meg azzal, hogy a teljes Szentháromságra és a Felség iránt való hűségükre esküsznek.

Az országos törvényekkel megegyező ezen alapelvekkel szemben a katolikus klérus előterjesztésének I. pontja így hangzik: „A birodalom nyugalma és a lakosok egyetértése nem áll másban, mint a vallás egységében. Ezért az evangélikusokat ki kell irtani. A király azért rendelte a vallásügyi bizottságot, hogy az ország békessége, nyugalma és a lakosok egyetértése megőriztessék. Ez a nyugalom és belső béke, továbbá a lelkek egyetértése nem tartható fenn másként,

IOI