Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
A jelentéktelen forgalom elsorvasztotta a barcsi kikötőt, viszont a helyi szükségletek két kisebb jelentőségű kikötő létesítéséhez vezettek: a Beremendi Cementgyár rakodója csupán 1942-45 között volt üzemben, mivel a hely 1941 előtt és 1945 után Jugoszlávia államterületét képezi. Szentborbáson pedig 1943- ban kotortak ki a folyamszabályozási hivatal vízijárművei számára kikötőmedencét.75 B) BARCS, MINT A DRÁVA-HAJÓZÁS ÉS DRÁVAMENTE REGIONÁLIS GAZDASÁGI KÖZPONTJÁNAK FEJLŐDÉSE A KAPITALIZMUSBAN I. A település fejlődésében kimutatható gazdasági funkciók Az 1860-as évek végére már kirajzolódtak a település alapvető gazdasági funkciói, amelyek lényegében a község fejlődésének fő hajtóerői voltak az első világháborúig, sőt egyike-másika bizonyos megszorításokkal egészen a máig tényező maradt. X. Forgalmi funciók. a) Barcs két hídja által a Dráva egyik jelentős átkelőhelye volt. Legelső közúti hídja 1882-től, vasúti hídja 1885-től íveli át a folyót, korszerű közúti vashídja viszont századunk elejéről való. Az országos hídépítő program keretében 1902-1903 között a lebontott régi fahíd vonalában a mederbe 20 m mélyen bcsüllyesztett kőpillérekre 280 m hosszú közúti hidat építettek, amelynek vasszerkezetét a budapesti Schlick RT készítette. Az építkezés ideje alatt kompjárattal tartották fenn a Dráva két partja közötti forgalmat. Az 1 millió K költséggel épült hidat 1903. nov. 3-án adták át ünnepélyes keretek között a forgalomnak. Az új hídon eltörölték, a hídvámot, sőt megszüntették a Horvát-Szlavónia és Magyarország között korábban fennállott állatforgalmi korlátozásokat is./a Ezzel lehetővé vált a barcsi hizlalda óljainak olcsó szlavón soványsertésekkel való feltöltése. b) A Dráva legforgalmasabb kikötője. Barcs teherforgalma (a 10. tábla adatai szerint) kb. 2y2-szer meghaladta Eszékét és a Dráva összteherforgalmának mintegy 60-70%-át bonyolította le. Forgalmi prioritását annak köszönhette, hogy a gőzhajók Ny-felé (főként az 1880-as évektől) eddig közlekedtek, tehát itt volt a gőzhajózás végállomása, viszont egyúttal a Felső-Dráváról és Muráról lefelé folytatott tutajozás, illetve ereszkedő kishajózás is legtöbbször ezt a községet tekintette úticéljául. 10. táblázat A Dráva teherforgalmának szakaszonkénti megoszlása igoyben, “ nyomán Eszék-Drávatorkolat között Barcsra érkező és Barcsról elszállított áru DGT hajókon a Délnémet Dunagőzh. Társ. hajóin Weisz Jakab és Mór hajóin Barcs forgalma összesen 400 000* q 706 000 q 190 000 q 8000 q i 044 000 q * = Becsült adat, ugyanis a kisebb cégek járatainak adatai ismeretlenek voltak a forrásmunka szerzője előtt. 197
