Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
Barcs és Eszék közötti kikötőkben ki- és berakott áruk mennyisége a becslések szerint 500 000 q A Dráva összforgalma tehát majdnem 2 000000 q volt. A barcsi kikötő teherforgalma a millenniumi évben, 1896-ban volt a legnagyobb, amikor 4 millió q összforgalmából a hajózás 2,3 m. mázsa (ebből a DGT i,8 millió mázsa), a vasút pedig 1,7 millió mázsával részesedett.'8 Ebben az évben a soha nem látott méretű forgalmat a Tirol és Svájc felé irányuló kukorica export eredményezte. Sajtótudósítások szerint'9 a rakpart teljes hosszát elfoglalták a kirakodó hajók, nem volt elég helyi munkaerő, ezért a környező községek lakosai jártak be munkára, de az aratás miatt a vidékiek száma is hamar megcsappant. A századfordulón még fontos szerepet szántak a belvízi hajózásnak. Elegendő természetes víziút hiányában és a fejlett nyugateurópai hajózócsatorna hálózatot megismerve, szakembereinket a legkülönfélébb hajózócsatorna építési elképzelések foglalkoztatták. Többek között felvetették a budapest-fiumei közvetlen víziút létrehozásának tervét, mégpedig a következő irányban: Budapest-Ercsi (Duna), Ercsi-Lepsény-Balaton (csatorna), Balatont felhasználva, majd Balaton- berénytől kiindulva mesterséges csatornán Barcsig, innét a Dráván-Dunán-Szá- ván (Sziszeken át) -Kulpán, mint természetes víziúton Károlyvárosig, ahonnét nagy vízemelésű zsilipekkel rendelkező csatornán érték volna el a hajók az Adriát.80 E terv szerint Barcs forgalma megtöbbszöröződött volna. c) A Drávamente legjelentősebb vasúti csomópontja Egyetlen olyan, a Dráva partján lévő település sincs, ahol annyi vasútvonal fut össze, mint Barcson. Először a Pécs felől épült pálya érte el a községet 1868 májusában, megteremtve az összeköttetést a még 1856-ban elkészült pécs- mohácsi vasúton keresztül a dunai kikötővel, de még ugyanennek az évnek szeptemberében befutott a Déli-vasút első szerelvénye is Nagykanizsa felől. Ezzel Barcsról vasúton elérhetővé vált Trieszt, Sopron, Bécs és Buda egyaránt. - Déli irányban Verőcén át Pakrácig 1885-ben építették meg a községből kiágazó harmadik vonalat, amit É. felé Somogyszobig (a bátaszék-dombóvár-gyékényesi ún. Duna-Dráva vasúiig) 1890-ben hosszabbítottak meg. Századunk elején 1905-ben a Kaposvár, 1910-ben a Sellye felé vezető pályák építésével teljesedett ki a község hat irányú vasúti csomópont jellege.81 A pályaudvar teherforgalma 1896-ban elérte az 1,7 millió tonnát. Hat vasútvonalának ugyan csak egyike volt a Délivasút tulajdonában, mégis a századfordulón az e társasághoz tartozó állomások közül forgalomban csak Bécs és Trieszt előzte meg.82 d) A Dél-Dunántúl legnagyobb folyami átrakodó helye Már utaltunk arra, hogy a hajóforgalomban a felfelé szállítás volt az uralkodó, a millenniumi időktől az első világháborúig eltelt nem egész két évtizedben többszörösen több rakomány érkezett alulról, mint amennyit a vizen lefelé fuvaroztak. Ezeknek a K-ről, vízzel szemben úszó áruknak csak kisebb részben volt vég úticéljuk Barcs, hanem mint Ausztria, vagy az adriai kikötők felé tartó export szállítmányok, vasútra vájó átrakást igényeltek. - Tulajdonképpen Barcs átrakó forgalmát még a helyi feldolgozó ipari üzemek is növelték, hiszen pl. a hajón érkező gabonából és fából előállított lisztet, fűrészárut, zömmel ugyancsak a külföldre indított vagonokba rakták. 198
