Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről
A teheráruszállítás mellett a DGT jelentéktelen személyszállítást is folyta tott a drávai hajóállomások között. Vonatkozó adataink eléggé ellentmondásosak. Amíg a Stat. Évkönyv szerint mindössze 3 évig (1896-tól 1899-ig) tartott a személyszállítás, de ezek egyikében sem érte el az évi ezer főt, a Vízügyi és Hajózási Közi. 1892. évi 23. és 28. számaiban közölt kimutatás szerint viszont 1891-ben Eszék és Belistye között 2752, 1892-ben 2515 utasa volt a DGT hajóknak. Az utolsó tudósítás, amely a DGT drávai személyszállításával kapcsolatos, 1900-ból való.59 E szerint 1900 tavaszán a hajózási idény elején a DGT megszüntette a drávafok-eszéki vonalon a személyforgalmat, Delje állomáson pedig a teherforgalmat is. Verőc megye, Eszék város, továbbá az Eszéki Kereskedelmi és Iparkamara, sőt a karlócai szerb pátriárka is lépéseket tett a forgalom újraindítása érdekében, de eredménytelenül. A DGT a kérelem elutasításakor azzal érvelt, hogy ezen a vonalszakaszon a forgalom fenntartása nem rentábilis, ugyanis 1899- ben a cég bruttó bevétele a szakaszról csak 7552 koronát tett ki, amely után még szállítási adót is kellett fizetni. c) A millennium évétől, 1896-tól a Magy. Kir. Folyam és Tengerhajózási Rt (MFTR) is megkezdte járatait a Dráván.* Ügynökségi teendőit 13 évig a Magy. Leszámítoló és Pénzváltó Bank barcsi közraktárai végezték, csak 1909-ben állított fel a községben önálló ügynökséget a hajóstársaság. d) Sem a MFTR, sem a Dr. G. V. utóda, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság nem tüntette fel évi jelentéseiben külön a Drávára vonatkozó hajópark és forgalmi adatait, ezért itteni tevékenységüket nem tudjuk számszerűen ismertetni. e) Vizsgált időszakunkban a már bemutatott négy nagyvállalaton kívül kisebb cégek jármüvei továbbra is hajóztak a Dráván. A már idézett 1882. évi DGT Almanach szerint a Dr. G. V.-on kívül abban az időben 10 kisebb cég is tartott gép nélküli hajókat a folyón, mégpedig ezek tulajdonát összesen 6 evezős hajó és ii burcsella képezte 2451 t összhordképességgel. - A stat. évkönyvek kimutatásaiban is szerepelt a dolnji-miholjaci földbirtokos, Majláth László gróf egyetlen, 12 t hordképességű, 28 lóerős hajója, amellyel az 1890-es évektől az első világháborúig terjedő időszakban a gazdaság saját terményeinek szállításán kívül bérfuvarozást.is vállaltak. De léteztek még a századforduló táján is olyan magánhajósok, amelyekről hivatalos statisztikákban nem esett szó; ezt bizonyítják a helyi sajtóban abban a korban megjelent rövid tudósítások. Pl. Weisz József „Gyula” nevű hajója Eszékről Budapestre 1890. november végén 2060 q árut vitt.01 A Barcsi Lapok 1902. ápr. 27-i számában arról tudósít, hogy a barcsi híd pillére körüli örvényben elsüllyedt Weisz József egyik hajója, amely 70 q zabot és 80 q búzát szállított Kapinczáról Barcsra. Az 1903. márc. 8-i számból pedig arról értesülünk, hogy Barcs alatt elsüllyedt Eggenhoffer eszéki hajótulajdonos ,,Fulton” nevű gőzöse, amely gabonás uszályt vontatott. (A vízben lévő „dúcba” ütközött, léket kapott.) 1909. áprilisában a Mária-Rastból Barcs felé tartó tutaj öt vagonnyi épületfa és deszka rakománnyal Bélavár közelében szétesett.il* = A MFTR az 1894. évi XXXVI. t. c. alapján alakult meg 20 millió korona alaptőkével. Részvény-többségének tulajdonosa a MÁV volt. Eleinte évi 1,8 millió korona állami támogatást kapott. Alapítói: Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter és báró Kornfeld Zsig- mond, a Magy. Ált. Hitelbank vezérigazgatója.60 192
