Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Andrássy Antal: Az MKP tevékenysége és az 1945-ös választás Somogyban
szám volt a helyi vezetők számára. Viszont a férfi és női szavazatok közeli aránya itt is a meggyőződésből szavazókat mutatja. A községeket vizsgálva a legtöbb szavazatot kapta Szigetvár (29 %), Németiad (24,6 %), Mozsgó (22,6 %), Csertő (21,3 %), Nagydobsza (20,9 %), Somogyhárságy (20,7 %), Nemeske (19,7 %), Várad (19,2 %), Almamellék (18,6 %), Somogyhatvan (18,3 %), Pata (15,7 %), Molvány (17,2 %), Teklafalu (16,9 %), Patosfa (15,9 %), Zsibót (13,5 %), Kisdobsza (12,3 %), Magyarlad (11,5 %), Almáskeresztúr {11,4 %), Szörény (10,8). A harmadik legtöbb munkáspárti szavazatot adó járás a barcsi volt,. 17.9 %-kal. Ebből 7,7 % volt a kommunista és 10,2 % pedig a szociáldemokrata szavazat. A járásban a felszabadulás előtt 2 363 kereső gazdasági munkás és 1935 eltartott volt. Az 1-5 kh. földtulajdonnal rendelkező gazdaságok száma 1945 előtt 3438 volt. A földosztáskor a járási lakosság 11,1 %-a igényelt földet. A barcsi járás jelentős agrárproletár és kisparaszti hagyományokkal rendelezett, a századforduló táján sokat gazdagodott, majd a Horthy-rendszer éveiben már gazdaságilag visszaesett. A Kommunista Párt szervezetei gyorsan megalakultak, jó párt- és felvilágosító munkát végeztek a pártonkívüliek között. A Kommunista Pártra, ismerve a legutolsó párttaglétszámot, a szavazatok több mint egyharmadát a pártonkívüliek adták. A községek közül Drávaszen- tes (21,1 %), Komlósd (20 5 %), Bakháza (18,4), Barcs (14 %), Istvándi 10.9 %), Szentborbás (9 %), Lakócsa (8,8 %), Rinyaújlak (8,1 %), Darány (8%), Bolhó (7,1%), Csokonyavisonta (6,4%), Tótújfalu (6,3 °/o) és Babócsa (6 %) érték el a megyei átlag feletti szavazatok arányát. A Szociáldemokrata Párt a barcsi járásban 2828 férfi és 318 női párttagsággal rendelkezett. A választáskor 883 férfi és 816 női szavazatot kapott. Hatalmas földcsúszást jelentett a mintegy kettőezer férfi szavazat „eltűnése”, illetve más pártokhoz jutása. Feltételezhető, hogy jelentős számban szavaztak közülük a kommunista listára. A községek közül Barcs (27,6 %), Homokszent- györgy -(18,5 %), Tótújfalu (18,3 %), Drávatamási (15,2 %), Kálmáncsa (14,7 %), Kastélyosdombó (13 %), Darány (11 %) érte el a megyei átlag feletti szavazatszázalékot. A nagyatádi járás volt a negyedik, a két munkáspárt 16,9 %-os szavazatai alapján. Ebből 9,3 kommunista és 7,6 % volt a szociáldemokrata szavazatok aránya. A járás jelentős iparral rendelkezett a felszabadulás előtt, de nagy- létszámú mezőgazdasági munkás is élt falvaiban. A keresők száma 2135, az eltartottaké pedig i 331 fő volt. Az 1-5 kh. földtulajdonnal 3 542 birtok rendelkezett a felszabadulás előtt. A földosztáskor a járási lakosság 11,9 %-a igényelt földet. A Kommunista Pártra szavazók több mint egyharmadát itt is a pártonkívüliek adták. A legjelentősebb bázist és ez megyei viszonylatban a legjobb eredménynek számít, Heresznyén (31,6 %) és Bélaváron (29,5 %) érte el a párt. Ezenkívül Rinyaszentkirály (22,1 %), Nagyatád (19 %), Rinyabese- nyő (17,1 %), Nagykorpád (12,3 %), Lábod (11,6 %), Vízvár (11,3 %), Ta- rany (10 %), Bolhás (8,5 %) és Görgeteg (7 %) emelkedett ki a megyei átlag felett. A kommunisták jó munkáját és tekintélyét mutatták a többhónapos harci zónában lévő járás, választási eredményei. A Szociáldemokrata Pártnak 918 férfi és 22 női tagja volt a választás idején. A szavazáskor 734 férfi és 750 női szavazatot kapott. A mintegy kettőszáz fős férfi szavazatveszteséget ellensúlyozta a jelentős női szavazatok száma. A legtöbb szavazatot a szociáldemokraták 293
