Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
A kaposvári, toponári és patosfai bérgazdaságok 1918-ban kielégítő terméseredményt értek el. A kapásnövények őszi betakarítási munkálatait azonban a munkaerőhiány rendkívül megnehezítette. Az októberi polgári demokratikus forradalom győzelme után a bérgazdaságokat és a kaposvári cukorgyárat a hadifoglyok és idegen nemzetiségű munkások elhagyták. Üj munkaerőket pedig a magasabb bérkövetelések miatt a vállalat vonakodott beállítani. Az üzemek ezért, valamint a szén és nyersanyag szállítmányok elmaradása következtében szinte teljesen megbénultak. A kaposvári munkástanács 19x9. február 25-én Hamburger Jenő javaslatára elhatározta, hogy a Mezőgazdasági Ipar Rt. bérgazdaságát, a kaposvári, toponári, bogáti és patosfai üzemegységekkel és ipari üzemekkel együtt termelő- szövetkezetek létesítése céljából igénybe veszi, mert a gazdaságok termelésének a folytonossága veszélyeztetve volt. A bérgazdaság bizalmi testületéinek a megbízottai 1919. március 3-án a gazdasági üzemeket az iparvállalatokkal együtt termelőszövetkezeti gazdálkodásra birtokba vették. Hamburger Jenő, mint miniszteri biztos a bizalmi testületek megbízottainak elhatározását a Földművelésügyi Minisztérium nevében azonnal jóváhagyta. Így született meg az első Somogy megyei termelőszövetkezet, mely a Tanácsköztársaság alatt a megyei termelőszövetkezeti központ és mozgalom bázisa lett.® A Tanácsköztársaság rövid fennállása során a nyersanyag- és szénhiányt megszüntetni nem sikerült, a kaposvári malom ezért csak korlátozott mértékben volt üzemben. A cukorgyár — készletek nélkül - egyedül karbantartási munkákat végzett. A volt bérgazdaságokon létesült termelőszövetkezetekben azonban szorgos munka folyt. Maradéktalanul elvégezték a kapásnövények tavaszi munkálatait és már a jó terméssel biztató aratási munkák végéhez közeledtek, amikor a külső intervenciós erők a Tanácsköztársaságot megdöntötték. A KAPOSVÁRI ÜZEMEK REKONSTRUKCIÓ (A. A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA 1919-1933 Az ellenforradalmi rendszer uralomra jutása után a termelőszövetkezeteket felszámolták. A Mezőgazdasági Ipar Rt. bérgazdaságait újból birtokba vette. A kapitalista restauráció első gazdasági éve a vállalat szempontjából rendkívül kedvezőtlen körülmények között indult. Szénhiány miatt az őszi mélyszántást nem lehetett kellő időben elvégezni. Az őszi búza vetésével is elkéstek. A földek nem megfelelő előkészítése miatt a cukorrépa rossz, a kalászosok pedig gyenge közepes termést hoztak. A világháború alatt megfogyott állatállomány a nagy takarmányhiány miatt minőségileg leromlott. Az üzemanyagellátás az 1921-es gazdasági évben némileg javult, ami megkönnyítette a földek jobb előkészítését. A következő évben a jószágigazgatóság a kalászosok jó terméseredményéről számolhatott be. A tengeri, cukorrépa és takarmány termést azonban a hosszan tartó nyári szárazság kedvezőtlenül befolyásolta. Bár az 1920-1921-es évek veszteséggel zárultak, a vállalat igazgatósága úgy döntött, hogy a bérgazdaságok területét tovább növeli. Ezért 1921-ben huszonöt évre bérbe vette gr. Ráday Gedeon és gr. Chotek Rezsőné 2000 kát. holdas somodori uradalmát.'19 A bérgazdaságok jövedelmezősége az 1922-1926-ig terjedő években a vállalat szempontjából megnyugtatóan alakult. A korábbi évek nagyszabású beruházásai folytán lehetővé 220
