Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
vált a belterjes gazdálkodás megvalósítása. Sikerült az állatállományt jelentősen szaporítani, bár az még a világháború előtti színvonalat nem érte el. Az állat- tenyésztés, főként pedig a hizlalás rendkívül jövedelmező üzemágnak bizonyult/'0 A vállalat a gazdasági és ipari termények előnyös exportálása végett Hollandiában, Ausztriában, Csehszlovákiában és a balkáni államokban eladási képviseleteket állított fel. A konjunkturális helyzet azonban csak néhány évig tartott. A mezőgazdasági termékek ára 1926-tól kezdve állandóan esett. A hízott szarvasmarhák és sertések exportját különböző korlátozások nehezítették. Az alacsony állat- és terményárak miatt a bérgazdaságok mérlege 1927-ben 118 000 P, 1928-ban pedig 376 000 P veszteséget mutatott ki. 9z üzemi bevételek főbb tételei a következők voltak/*1 Üzemágak 1927. évben 1928. évben növénytermelés 2,518,305 P 2,376,691 P erdőgazdaság 405,805 P 478,815 P vadászat 12,351 P — P halászat 11,744 P 6,784 P juhtenyésztés 16,742 P 17,082 P sertéstenyésztés 17,917 P 119,611 P szeszgyártás 26,746 P 47,642 P albérletek (kisbirtokosoknak bérbe adott föld után) 5.964 P 5,158 P A bérgazdaságok legnyomasztóbb kiadásait a haszonbérek, az adók és a kamatok képezték. A búzaértékben megállapított haszonbérek 790 000 P, az évi adók összege 150-190 000 P és a kamatok 250000 P körül mozogtak. Egyre nagyobb terhet jelentett a vállalat számára a 16 000 kát. hold kiterjedésű erdőgazdaság fenntartása. Mivel a Földművelésügyi Minisztérium 1927- ben új üzemtervet léptetett életbe, mely az erdészeti üzem gazdaságosságát kétessé tette, a Mezőgazdasági Ipar Rt. az erdőgazdaságot előzetes megállapodás alapján a herceg Eszterházy hitbizománynak visszaadta.42 A kaposvári cukorgyár az ellenforradalmi korszak első éveiben talán a bérgazdaságoknál is nagyobb nehézségekkel küzdött. Mivel nem állt elegendő cukorrépa a rendelkezésére, 1920-ban mesterséges édesítőszer-gyártási üzemet állított fel. A cukorrépatermelés fellendülésével az új üzemág jelentősége háttérbe szorult és ezért működését 1921. végén megszüntette.43 A cukorgyárban a cukorrépa termelési viszonyok némi javulása után 1923- ban nagyarányú rekonstrukciós munkálatok zajlottak le. Mindenekelőtt az üzem gyártási kapacitását napi 120 vagon cukorrépa feldolgozására bővítették ki. Ezzel egyidejűleg kisebb teljesítőképességű finomítót állítottak fel. Még ezeknél is fontosabb beruházást jelentett a központi erőtelep létesítése és üzembehelyezése. Az erőtelepet egy 2000 lóerős és két egyenkint 1000-1000 lóerős turbinával, valamint négy Babcock-Wilcox rendszerű kazánnal szerelték fel. Az erőműtelep felállításával a cukorgyár, a műmalom és a bérgazdaságok hajtóerő szükségletének központi ellátását kívánták megoldani. Ezzel az energiaellátást gazdaságosabbá tették és a cukorgyár részére a szükséges gőzmennyiség nagy részét mérsékelt előállítási költségek mellett biztosították. Az erőtelep korszerű berendezése nagy mértékben csökkentette a szénfogyasztást/4 22 r
