Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Jenei Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt Somogy megyei üzemei (1890-1948)
A feldolgozott cukorrépa mennyisége az utolsó három háborús évben, tellát a háborút megelőző években átvett répa mennyiségének az egyharmadára csökkent. A feldolgozásban pedig a félfinomítvány helyett a nyerscukor gyártása került előtérbe. A nyersanyaghiányt csak tetézték a bizonytalan vasúti forgalom, a közlekedés gyakori szünetelése, a gyártási segédanyagok drágulása és a tömeges katonai behívások. Az export teljesen m. gszűnt. A csekély cukorkészletek a belföldi polgári és katonai szükségletet sem tudták teljesen kielégíteni.33 A magas gabonaárak, az emberi és állati munkaerő hiánya miatt a gazdák évről évre csökkentették cukorrépa vetésterületüket. A megtermelt kevés cukorrépa feldolgozása sem ment simán. A répaszedés és beszállítás állandóan akadozott s nagy késedelemmel történt. A nem folyamatos szállítások miatt a cukorgyárnak napokra be kellett üzemét szüntetni. Az üzemanyagok szállításában is zavarok következtek be. A bevonult munkásokat az 1915-1916-os üzletévtől kezdve hadifoglyokkal pótolták. Hogy a cukorrépa beszállítását megkönnyítse, a vállalat 1917-ben a kaposvári bérgazdaságot a cukorgyárral 40 km-es iparvas- úttal kötötte össze.34 A Mezőgazdasági Ipar Rt. igazgatósága 1917-ben üzletkörét új üzemmel bővítette ki, megvásárolta a kaposvári cukorgyár közvetlen közelében lévő, leégett Hirschmann-féle malomtelepet és azon napi 400 q teljesítményű gőzmalmot építtetett fel.3,1 A gőzmalmot az 1917-1918-as üzletévben már üzembe is helyezték. Búzát és rozsot őrlés végett a Haditermény Rt. utalt ki a malom részére. A rendelkezésre bocsátott mennyiség azonban a teljes kapacitást nem kötötte le. A szabad kapacitást ezért kukorjca csírátlanításra és őrlésre használták fel.36 A malomipar a világháború alatt sajátos helyzetbe került. A gabona és a liszt szabad forgalma megszűnt. Gabonát egyedül csak az állam vásárolhatott. A gabonamonopóliumot gyakorló Haditermény Rt. utalt ki folyamatosan terményt a malmoknak megőrlés végett. A liszt szétosztását állami szervek végezték. A háborús profitból megvásárolt és újjáépített kaposvári malom azonban ennek ellenére sem jelentett a vállalatnak rossz üzletet. A bérmunkáért megfelelő térítést kapott. A kukoricaőrlés pedig külön profitot biztosított. A Mezőgazdasági Ipar Rt. a nyersanyag-, munkaerőhiány, szállítási zavarok és egyéb nehézségek ellenére az első világháború alatt főleg bérgazdaságai révén tetemes nyereséghez jutott. A gazdaság fejlesztésére, az iparvasút-hálózat kiépítésére és a kaposvári műmalom felépítésére fordított összegeken kívül négy év alatt 5 millió korona tiszta nyereséget ért el, melyből a részvényeseknek 3 180000 korona osztalékot fizettek ki. A Mezőgazdasági Ipar Rt. a szófiai és belgrádi cukorgyáraknál újabb érdekeltségeket is vállalt. Különböző iparvállalati érdekeltségeit képviselő értékpapírállománya 1917-1918-35 üzletévben meghaladta a 10 millió koronát. A háború utolsó két évében mind nagyobb méreteket öltött a pénz elértéktelenedése. Emiatt a vállalat 1917-ben 9 millió koronát kitevő alaptőkéjét 30 millió koronára emelte fel. Az új részvények kibocsátása alkalmával a Hitelbank, Creditanstalt és a Stummer család tőkés csoportja Klein Gyula személyében új részvényessel bővült, aki a világháború alatt hadiszállításokkal nagy vagyont szerzett. Klein Gyula és fia, dr. Klein István a vállalat vezetésében csakhamar jelentős szerephez jutott. 219
