Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről

mélységű hajóvizet biztosítani Eszék és Barcs között,19 Eszéktől lefelé a Dráva- torkolatig viszont nem tudták felszámolni az eliszapolást, ezért sokszor hetekig nem mehettek ki a Dunába a hajók.

III. A DRÁVA-HAJÓZÁS VIRÁGKORA AZ 1880-AS ÉVEKTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG

i. A nag\méretíí szabályozási tervek és végrehajtásuk.

a) Az 1883-1894. közötti évek.

Ebben az időszakban a külön a Drávára készített általános szabályozási tervnek megfelelően folytak munkálatok Barcs és a Duna torkolat között.20 Az 1884-88. évek alatti erőfeszítések eredményeképpen sikerült rövid időre biztosítani az akadály nélküli hajózást Eszék és a Duna között,21 ahol 1888-ig párhuzamos partbiztosítási műyek épültek.23 Azonban az itteni szabályozás megismétlésére kénytelenek voltak már 1891-ben újabb 70 ezer forintot előirányozni.29 Ezért 1893-ban az Eszéki Folyammérnöki Hivatal ismét megbízást kapott, hogy a Zákánytól a torkolatig terjedő szakaszra új szabályozási tervet készítsen. E sebtében készült terv szerint 29,5 millió forintba került volna a munka, mivel ezt a Földművelésügyi Minisztérium sokallta, 16,9 millióra redukálták a költségvetést.2'*

b) 1895-től az első világháborúig.

A Baross Gábor közlekedési koncepciójának részét képező és személye által meghirdetett szabályozási program kodifikálásával az 1895. évi XLVIII. t. c., majd az 1908. évi XLIX. „vízi beruházási törvénycikk” gondosodon a Közép-Duna és vízgyűjtője mellékfolyói egységes szabályozásának pénzügyi fedezetéről. Szemben az 1868-1894 között felhasznált 3857 311 koronával, a két t. c. 29 500 000 K-t biztosított a Dráva tökéletes szabályozására. Azonban az első világháborúig ennek az összegnek mindössze egyharmadát realizálhatták. Az összesen felhasznált 9877 309 koronából az 1895-1908 közötti időszakra 5 752 309 K, az 1909-1914 közötti évekre pedig 4 121 657 K jutott.20

Tehát i86j-töl az első világháborúig terjedő időszakban az i8gytől megszavazott pénzösszegnek valójában a jelét sem fordították a folyóra. Az 1895-ben megajánlott összegnek évi kamatterhe 960000 koronát tett ki. Olyan elképzelés látott napvilágot a kamat fizetésére, hogy a partmenti földtulajdonosokra és községekre lehetne áthárítani a terhek egy részét azon a címen, hogy földjeiket megvédik az oldaleróziótól, másik részét pedig az egyébként évente beütemezett kisebb mederrendező és védelmi munkák megtakarításából, valamint a szabályozással elért gazdasági előnyökből lehetne fedezni.26

A következőkben képet nyújtunk a vízszabályozási munkák menetéről és hatékonyságuk mértékéről. - Az alapvető célkitűzés a Drávának a torkolattól Zákányig terjedő 197 km hosszú szakaszán összeszorításos módszerrel a középvízre való szabályozás volt. Az 1904-ben alkotott szabályozási terv a medret a következő szélességben kívánta kialakítani:

Varasd-Légrád között 150 m

Légrád-Barcs között 160 m

Barcs-D. Mihojlac között 170 m

Eszék-Drávatorok között 200 m.