Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után

becslő bizottságnak: A becslők legyenek tekintettel a minőségre és a távolságra, és ezen az alapon határozzák meg a legjobb szántóföldi és a legjobb réti dűlőt. Állapítsák meg, hogy a legjobb dűlőben egy osztályozott holdra, hány négyszögölt kell számítani, és ehhez képest a szükségesnek megfelelően annyi osztályt létesítsenek, hogy mindenegyes birtokost igazságosan és méltányosan lehessen kielégíteni.1'1

1861. április i-én az „összes birtokosság részéről Kaposvárott tartott nagygyűlés alkalmával” megválasztották a becslő bizottságot, mely 15 tagból állott. A bizottsági tagok valamennyien kaposvári birtokosok, nagyrészt módosabbak.1’“ így Gáspár Boldizsárnak az a javaslata, hogy a becslő bizottságot olyan környékbeli szakértőkből kell összeállítani, akik nem ismerik az egyes parcellák tulajdonosait, és így nem lehetnek részre hajlók,1’11 nem került megvalósításra. A becslő bizottság elnöke Gáspár Boldizsár lett és elhatározták, hogy a tagok közül mindig legalább kilencnek jelen kell lennie, a jegyzőkönyvet viszont mindenegyes tag aláírja. A bizottság első ülésén meghatározta, hogy a legjobb szántóföldeket 800, a legjobb réteket 500 négyszögöles osztályba sorolja. Első osztályú szántóföldnek azt tekintették, amely a legközelebb esik, „jó egyenes” fekvésű és termékeny, televényes „vegyületű”, az első osztályú rét pedig a közelségre, termékenységre és a termények táplálékonyságára nézve a legelőnyösebb. A távolsá got csak a belsőség határától számították. A becslést április 8—16-ig hajtották végre. Egy osztályozott hold abszolút nagysága végül is 600 és 4000 négyszögöl között mozgott.{/i Ezt az osztályozást 1862. október 11-én - nyilván a tagosítást ellenzők nyomására - módosították, az osztályok számát csökkentették.65 A módosítás következtében az osztályozott holdak nagysága az egyes osztályokban a következő lett (zárójelben az 1861

. évi

nagyság) :

Szántók:

1. osztály:

1000

n. öl

(800, 850, 900 n. öl)

2. osztály:

1100

r. öl

(950, 1000, 1050 n. öl)

3. osztály:

1200

n. öl

(1100, 1150, 1200 n. öl)

4. osztály:

1300

n. öl

(1250, 1300, 1350 n. öl)

5. osztály:

1400

n. öl

(1400, 1450, 1500 n. öl)

6. osztály:

1500

n. öl

(1550, 1600. 1650 n. öl)

Rétek:

1. osztály:

800

n. öl

(600, 650, 700, 750 n. öl)

2. osztály:

900

n. öl

(800, 850, — — n. öl)

3. osztály:

1000

n. öl

(900, 950, — — n. öl)

4. osztály:

1100

n. öl

(1000, 1050, 1100, 1200 n. öl)

Az 1861-ben az 1650 négyszögöles szántónál és az 1200 négyszögöles réteknél gyengébbre minősített földek tekintetében érvényben maradt a korábbi nagyobb osztályozott hold. A módosítás tehát jelentősen csökkentette a minőségi különbségeket, illetve az ezt kifejező holdnagyságot. A szántóföldeknél a korábbi 850 négyszögöles különbség 500 négyszögölre, a réteknél a 600 négyszögöles különbség 300 négyszögölre csökkent.

Az egész birtokrendezési eljárás egyik leglényegesebb és legkényesebb kérdése volt a földbecslés. Valószínűleg nem is lehetett ezt úgy végrehajtani, hogy az minden birtokos igényét kielégítse, illetve mindenki úgy érezze, hogy a tagosítás előtt bírt földjével azonos értékű földet kapott a kiosztás során.60

Az egyezség értelmében a kaposvári birtokosok szabadon dönthettek, hogy egy tagban kérik birtokukat, vagy megmaradnak a nyomásos gazdálkodás mel171