Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után
lett, és három vetőben kérik szántóföldjeiket. 1862. március 20-án hitelesítette a főszolgabíró Szávay János mérnök kimutatását arról, hogy kik akarták a tagosítást. A kimutatás szerint a 354 ház közül 200 kívánta a tagosítást, a tagosítást kívánók 2274,56 holdat képviseltek, szemben az ellenzők 1589,14 holdjával. A tagosítást kívánók átlagos birtoka alig valamivel több (11,4 hold), mint az ellenzőké (10,3 hold.)6' A két csoport birtoknagyság szerinti megoszlása az összehasonlító tábla szerint - csak a kaposvári határban rendezés tárgyát képező terület alapján - 1852-60-ban a következő volt:08 Tagosítók Ellenzők s ; zárna 0— 1 osztályozott holdat bírl ,3 20 1— 2 osztályozott holdat bírt 16 38 2— 5 osztályozott holdat bírt 91 113 5— 10 osztályozott holdat bírt 27 51 10— 15 osztályozott holdat bírt 12 24 15— 20 osztályozott holdat bírt 10 14 20— 25 osztályozott holdat bírt 9 5 25— 50 osztályozott holdat bírt 7 6 50—100 osztályozott holdat bírt 5 1 100 osztályozott holdnál többet odrt 1 — összesen 181 272 A háztulajdon a körvetkezőképpen oszlott meg: Tagosítók Ellenzők 3 házjoggal bírt 1 — 2 házjoggal bírt 4 1 1 házjoggal bírt 153 132 'ft házjoggal bírt 20 70 ‘A. házjoggal bírt — 2 házjoggal nem rendelkező háztulajdonos 1 12 háztulajdonnal nem rendelkező 2 55 összesen 181 272 Az összehasonlító tábla alapján lényegesen kisebb a tagosítást kívánók fölénye. A természetes személyek közül az 1852-60. évi állapot szerint 174 házjog birtokosa akarta a tagosítást, 169,5 házjog birtokosa viszont ellenezte. Bár a tagosítást kívánók összeírása az 1859. évi birtoklás szerint történt, a két kimutatás között eltéréseket találunk. A tagosítást kívánók összeírásában nem tüntették fel, hogy kik rendelkeztek csak fél házjoggal, ritkán szerepel egy-egy házszám alatt két név. Ebben az összeírásban a tagosítást kívánók közül három házjoggal két, két házjoggal pedig hat személy rendelkezett, közéjük számították továbbá a várost (hat házjog), a vármegyét (három házjog), az izraelita hitközséget (három házjog) és a katolikus plébániát (egy házjog) is. Ez utóbbi házjogát az összehasonlító tábla nem tüntette fel, valószínűleg helyesen, mert a plébánia nem úrbéres jellegű birtokot jelentett. A két kimutatás közötti eltérések arra engednek követ172
