Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után
szú pereskedésről, amely esetleg nem is teremtett volna sokkal kedvezőbb helyzetet számára. Az abszolutizmus bukása után első és másodfokon ítélkező alispán! bíróság és vármegyei törvényszék bírái esetleg éppen a várossal szimpatizáltak, amelyhez számtalan szállal kapcsolódtak. Mindenesetre politikailag igen hasznos volt az uradalom és a város között nyugalmat teremteni, különösen hasznos azért, mert a tagosítással a városiak egymás közötti küzdelme kezdődött meg, és ez jelentős energiákat terelt cl a politika mezejéről. A tagosítás Kaposvár határát még az 1830-as években is három nyomásban használták.” A városiak egy része fel akarta használni a rendezést a „szabad” gazdálkodás bevezetésére. Gáspár Boldizsár többször idézett véleményében hangoztatta, hogy mindenkinek úgy adják ki a birtokát, ahogyan ő azt akarja. Tehát ki egy darabban akarja összes birtokát, az úgy kapja, aki külön akarja a szántóföldjét és rétjét, az úgy kapja, akik tovább akarják folytatni a három vetős gazdaságot, azok továbbra is folytathassák.“'1 Az úrbéri örök egyesség 17. pontjában ki is mondták, hogy akik birtokaikat egy tagban akarják kivenni, azok ezt megtehetik, a tagosítani nem akarók viszont választhatnak, hogy a határ nyugati vagy keleti részén akarják három nyomásban szántóföldjeiket. Az uradalom magára vállalta, hogy mérnöke megcsinálja a városiak között is a tagosítást, a városiaknak csak a szükséges kézi napszámokat és fuvarokat kell adniuk. Az uradalom azt is vállalta, hogy a mérnök iparkodik egy hónap alatt a szükséges számításokat elvégezni, így az év végéig a helyszíni kiosztást is be lehet fejezni.“11 Már tíz napra rá összeült a „tagozási” választmány, hogy a tagosítás mikéntje tekintetében határozzon. Legelőször is elhatározták, hogy „a birtokok eltérve a jelenlegi osztályzattól, mely úrbéri alapon történt, újra osztályoztassanak”.57 Az úrbéri szántóföldek osztályozásánál ugyanis a minőség szerint csak három osztályt lehetet alkotni, az 1100, az 1200 és az 1300 négyszögöles osztályozott holdak közötti különbség annyira kicsi volt, hogy az nem volt alkalmas a földek minőségét és a távolsági különbségeket is egyaránt kifejezni és kiegyenlíteni. Más helyen is előfordult, hogy az úrbéresek a földesúrral történő tagosításkor kény- szerűségből alkalmazták az úrbéri osztályozást, de a maguk között végrehajtott tagosításnál már más osztályzatot használtak.58 Nagyon érdekes, hogy Gáspár Boldizsár 1859. évi javaslatában“11 a földek osztályozását nem osztályozott holdban, hanem pénzben szerette volna elvégeztetni. A becslő bizottmánynak szerinte azt kellett volna megállapítani, hogy egy-egy dűlőben vagy dűlőrészben egy hold föld hány forintot ér. így összegezve megállapítható lett volna, egy-egy gazdának hány forintot érő földje volt, és a kiosztásnál is annyit érőt kellett volna kapnia. A tagosításnál a földek pénzbeli értékelése és a bonyolultabb és nehézkesebb osztályozott vagy bccshold fogalmának elhagyása még a XX. század elején hozott új tagosítási törvény megalkotásakor sem ment keresztül, bár az előkészítés során ismételten felmerült.01 A tagosító választmány megmaradt az általánosan használt osztályozott hold mellett. Kimondta, hogy a legelőként és erdőként kapott területekből is osztályozni kell az egyéni kiosztásra kerülő részeket (az úrbéri elkülönítés során az erdő- és legelőilletményt egységesen 1200 négyszögöles holdakkal kellett számítani). Az osztályozás mikéntje tekintetében pedig a következő utasítást adta a 17°
