Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után
-akarták. Az irtásokat a közös legelőből és az erdőből tették, a városiak legelőjéhez és erdejéhez kellene azt visszacsatolni, ha azok foglalások lennének, és nem a földesúr birtokához. Ez a vélemény még továbbá hangoztatta, hogy az irtásokat a kaposváriak megélhetésükre kapták, igy azok a pátens értelmében nem is visszaválthatók, tehát becsüsöket sem kell választani az irtásokért fizetendő irtásbér meghatározására.30 A perben érdemleges tárgyalásra nem került sor, a kérdést - véleményem szerint minden jogi alap nélkül - úgy oldották meg, mintha az irtásföldek maradványföldek lettek volna, az irtásföldek után a birtokosoknak maradványváltságot kellett fizetniük. Somogy megyében a maradványföldeket általában pénzen váltották meg.3' A törvényes előírásoknak megfelelően n, 14 vagy 18 forintot kellett egy hold után fizetni. Mivel azonban Kaposváron a földeket nem a szokásos úrbéri terhek terhelték, nyilván azért volt az állami kárpótlás is alacsonyabb. A korábbi irtásper tanúsága szerint az uradalom az irtásföldeket holdankénti 10 forint, az irtásréteket holdanként 15 forint irtásbér ellenében vette el. így tehát nem tekinthetjük a városi irtásbirtokosok számára teljesen kedvezőtlennek a 3 forint 45 krajcáros váltságösszeget, ami mintegy fél mázsa búza árának felelt meg.30 A volt földesúr az úrbéri pátens értelmében egyoldalúan is kívánhatta földjeinek tagosítását, ezt Kaposváron is kérte. Ez ellen a városiaknak nem is volt jogi alapja tiltakozni. Az általános gyakorlat is az volt, hogy a földesúr határozhatta meg, hogy hol kívánja kiadni az úrbéresek földjeit. Gáspár Boldizsár is arra utalt javaslatában, hogy a városiak nyugodjanak bele, hogy az uradalom választhasson, mert ezt a per során úgyis eléri. Csak azt szerette volna, ha az uradalom a határnak vagy a keleti, vagy a nyugati részét választja. Ezen kívül a város belterületének a bővítését is kívánta olyképpen, hogy minden házra 1000 négyszögöl házhely, 100 négyszögöl utca és 100 négyszögöl piactér jusson.311 Az egyezség értelmében is a városiak földjeit a földesúri mérnök által készített terv alapján kellett kiadni. A belsőségek változatlanok maradtak, az uradalmi földek elhelyezését pedig az egyezségben is pontosan meghatározták. A kaposvári határban az uradalom külső birtoka a következőképpen alakult: a) Kallói tag (a kallói malomtól az ivánfai útig, a malomcsatornáig ás az országúiig a határ kelet részén): 112,76 osztályozott hold. b) Keceli tag (a határ nyugati részén a kaposújlaki határtól a keceli szőlőgyepűig, a mérei és a szerdahelyi útig): 658,61 osztályozott hold. c) A magazin körüli tag (tüskevári tag): 29,30 osztályozott hold. d) A professzorok és cselédek kertjei: 4,66 osztályozott hold. e) Meggyeskert: 26,74 osztályozott hold. f) A mészoltóhely melletti rész: 3,80 osztályozott hold. g) A felsőerdei rész: 22,88 osztályozott hold. Összesen az elszórt belső telkekkel együtt, amely 48,60 osztályozott holdat tett ki, az uradalom a város határában 907,35 osztályozott holdnyi területet kapott az egyezség értelmében/'0 A kiosztás sorár, ez kisebb módosításon ment keresztül, végső soron 834 462 négyszögölnyi terület jutott az uradalomnak, és pedig
