Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Simonffy Emil: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után
belső telekben szántóföldben rétben legelőben 69,74 osztályozott hold 185,70 osztályozott hold 615,69 osztályozott hold 36,50 osztályozott hold összesen 907,63 osztályozott hold. Átlagosan tehát az uradalomnak jutó részen 919 négyszögöl jutott egy osztályozott holdra. Ehhez jött még hozzá 52 962 négyszögöl haszontalannak minősített terület, összesen tehát az uradalom területe 887424 négyszögöl volt, azaz 739,5 magyar hold (554,6 kataszteri hold).'1 A szerződés értelmében az uradalom a plébánia birtokát 22 hold szántóföldre, a tanító javadalmas birtokát 8 hold szántóra és 4 hold rétre egészítette ki, ennek fejében viszont a plébános lemondott az eddig az uradalomtól természetben kapott 12 mérő gabonajárandóságáról. A város mind a nyugati, mind a keleti részen új temetőt kapott. A répási pusztán a városnak 26,97 hold, a kaposvári Csordás Györgynek pedig 5,42 hold földjét az uradalom kapta, cserébe kaposvári földet adott (ezek területét a városiak birtokába fentebb már beszámítottuk). A faragóhely, az agyag- és homokbányák területét ugyan a város földjei közé számították, de azokat az uradalom is használhatta. A határ többi része a városiaké lett/'2 A szerződés 12. pontja a legelő és az erdő elkülönítéséről intézkedett/1'’ A 354 háztulajdonosnak összesen 3600 hold - 1200 négyszögöles területet adott legelő és erdő járandóság fejében. E területbe kellett beszámítani a kaposvári határba eső rétekből, szántókból, legelőből és erdőből mindazt, ami az uradalmi földek, a városiak házosztály és irtásföldjei stb. után még fennmaradt, természetesen a haszontalan területeket számításon kívül kellett hagyni. A többi területet a töröcskei, nádasdi, szentpáli és tótfalusi erdőből adta ki az uraság a szerződésben meghatározott módon. A 3600 holdból 2600 holdat a legelői, 1000 holdat pedig az erdei haszonvételei fejében kapott a város. A legelőből a plébános és a tanító is részesedett, egy-egy házjognak megfelelően, az erdőből nem. Viszont a plébános addigi fajárandóságát az uradalom, a tanítóét a város vállalta magára. Egyes legelőnek kijelölt területekről az uradalom záros határidőn belül kivághatta a fákat, a többi területről, ami még az előzetes egyezkedés során megállapított 2400 hold fával benőtt területen felül volt, a fákat el kellett adni, és az érte befolyt összeget tőkésíteni, kamatját pedig középületekre, intézetekre, ispotályokra, iskolákra és más „Humanisticus” célokra kellett fordítani. A legeltetési és erdei haszonvételek tárgyában 1848 előtt hosszú pereskedés volt az uradalom és a város között. Az uradalmi mérnök kimutatása szerint az elkülönítés előtt a következő közös legelők és erdők voltak :v' Legelő: a) Tiszta legelő a kaposvári határban b) Erdei legelő c) Nyári legelő Répás pusztán 196,91 hold 1518,24 hold 1087,89 hold összesen 2803,04 hold
