Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)
Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz
Ezek kétségtelenül a bizánci rítus építészeti bizonyítékai. Valószínűleg ilyen jellegű templom volt a Zalavár-várszigeti temető kápolna is, melynek kora biztosan a XI. századhoz köthető.96 A kutatás több típust ismert,97 amelyek közül a „zalavári forma” főként a Balkán középső és északi részén terjedt el. Észak felé való elterjesztésük közül a morvaországi előfordulás Cirill és Metód térítésével, a zalavári IX-X. századi hagyományok továbbélésével magyarázható. Szentdemeter esetében pedig legvalószínűbb a XI. századi közvetlen bizánci egyházi hatás.98 A zalavári temető kápolna esetében feltételezett IX-X. századi hagyományok a szomszédos Somogy területén is erősen jelentkezhettek. így a herpályi uradalom Szentkozmadamján-nak feltételes XI. század végi kialakulásánál99 korábbiak is lehetnek az általunk említett helységek között. Hiszen a bizánci hatás Veszprém felé is ezen a területen juthatott át. S éppen a X. században meginduló és megyénk területén a feltételezésünk szerint XI. század elején is jelentkező bizánci misszió eredményét mutatják a feltárt bizánci szentek tiszteletének adatai. A bizánci missziók hatásai ugyanis igen nagy területen jelentkeztek.100 A honfoglaló magyarok valószínűleg már a Fekete-tenger északi partvidékén Bizánccal és a bizánci kultúrával is érintkezésbe jutottak.101 A IX. század végén mint Bizánc szövetségesei a bolgárokkal vívott küzdelemben is résztvet- tek.102 A magyarok új, Kárpát-medencei hazája szintén Bizánc érdekszférájába tartozott. Honfoglalóink támadóhadjárataik közben Konstantinápoly falai alatt is megjelentek. A békés kapcsolatok során bizánci követek a magyar fejedelmeket is felkeresték, a magyar vezérek többízben ellátogattak a bizánci udvarba.103 Az írott források szerint a magyarság először a bizánci kereszténységgel ismerkedett meg 948-952. között, amikor Bulcsu és Ternacsu, majd Gyula Bizáncba látogatott.104 Ajtony Viddinben vette fel a bizánci keresztséget és Marosvárba görög szerzeteseket telepített.105 A X. század közepe táján a konstantinápolyi patriarcha Magyarország püspökévé szentelt egy szerzetest. Ugyanúkkor Magyarország földjén a XI-XII. században több görög monostor és egyház működött. S a kutatások az Árpád- kori magyar katolikus egyház gyakorlatában is bizánci befolyás nyomaira bukkantak.,106 A nyugati (passaui) egyház térítő ellenakciója a 970-es években indult meg. Mégis az ekkor megkeresztelkedett Géza lehetett a veszprémvölgyi görög rítusu apácakolostor alapítója,107 A X. század végi fejedelmi szálláshelyen, Veszprémben előkerült X. századi bizánci emlékek is erős hatásról tanúskodnak^, ami részben Sarolt görög keresztény voltából is következik.m A veszprémi püspökség alapítója, I. István 110 - aki nevét állítólag Gyula-Istvánról kapta -111 Konstantinápolyban görög egyház mellé zarándokházat is építtetett.112 I. István király szövetségbe áll II. Bazileios császárral és a bolgárok elleni harcaiban is támogatja őt.113 S amint Hartvik feljegyzi: I. István lelkét halála után angyalok vitték a menybe s ezt egy görög püspök látta. Az ott szereplő „görög püspök” is hangsúlyozhatja a X-XI. századi bizánci befolyást.114 Végeredményben is megállapíthatjuk, hogy a somogyi Kozma helynevek és a Kozma és Damján, valamint Demeter patrociniumok is ennek a X-Xl. században gyökerező hatásnak segítségével jöhettek létre, a XI. század elején.
