Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 2. (Kaposvár, 1971)

Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz

A végső keltezéshez azonban a hagiográfiai munkákon túl nemcsak a bi­zánci kultúrkör befolyására utaló Árpád-kori magyar személy- és helynevek és templomi védőszentek neveinek beható vizsgálata szükséges, hanem régészeti ku­tatómunka is.110 Ez esetleg a bizánci anyag feltárásának eredményén túl a kultúrát hordozó népességre is következtetni enged. Hiszen különös, hogy a Szentgyörgy helynevek és patrociniumok, vala­mint a bizánci névadásit helyek környékén besenyő és berény népelemeket talá­lunk. S több esetben az is megfigyelhető, hogy ennek a népességnek a vallási kul­tusza szorosan kapcsolódik a Szent György kultuszhoz­A SOMOGYI SZENT GYÖRGY NÉVADÁS ÉS A BESENYŐK A Szentgyörgy és a Besenyő helynevek összetett jelentkezése: Balatonszent- györ gy-Besenye-Szentgyörgy, Pusztaszent györ gy-Besenye-Szent györ gy esetében utalnak a legvilágosabban a Szent György kultusz és a besenyők középkori kap­csolatára. A Somogy megyei Szentgyörgy helynevek és patrociniumok, valamint a ma is meglévő Besenyő helynevek, illetőleg a középkori oklevelekben szereplő adatok a térképrevetítés után (1. kép) további szoros összefüggések nyomaira mu­tatnak. Somogy megye déli részén, Homokszentgyörgyhöz közel említi I. László a somogyvári monostor birtokai között Rinyabesenyőt, Pincinaticorum villa néven110 a megyében első Szentgyörgy nevű faluval együtt. A Nagyatádtól (Szent György) délkeletre és Görgetegtől (Kozma és Damján) délre fekvő település 1193-ban is szerepel. 1437-ben Besenyew néven fordul elő, bár plébániáját 1332-37-ben említi a pápai tizedjegyzék.117 A besenyő település nagyságára az is jellemző, hogy a közeli Hedrehely déli részén ma is található egy Besenyő nevű puszta. Ezek a besenyő telepek Somogy megye délkeleti határához közel, a se- gesdi kerület szélén feküdtek. A megye délnyugati részén Somogycsicsó (Szent György) fölött lharosbe- rény és Pogányszentpéter között egy Bessenyed helynevet ismerünk.118 Iharosbe- rényt 1264-ből IV. Béla, és V. István 1270-es oklevele keltezi.119 Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely. 1484-1500-as években a Lakon120 birto­kos Laki Thuz család tartozékai között szerepel. 1536-ban Nagh Bérén néven is említik.121 A másik helység Pogány-Szentpéter eredeti neve Stregench és Ster- gench.m 1381-ben már a Szent Péter tiszteletére alapított pálos kolostoré volt. En­nélfogva 1410-ben már Szentpéterfalva, míg 1412-ben Németiszentpéternek neve­zik.123 A Kogutowicz által feltüntetett Szentgyörgy közvetlen közelében található Besenyőasszó.m A Gige melletti Öllye pusztától egy-két kilométerre délre fekvő helységet 1265-ben említik Besenevozov néven.120 Gige már egyházas helyként szerepel az 1332-37. évi pápai tized jegyzékben. 1443-ban Gegeh alakban Hedre­hely mezővároshoz tartozott.120 A középkori Somogy megye keleti határához közel szerepel Besenyöuta, amely Kaposvár, Taszár és Őrei között feküdt Ecse (Eche) határjárásban fordul elő.127 Écsét, Ecseny (Echyn) néven IV. László 1278-as oklevele is feltünteti. Míg Besenyöuta (Besenevuta) 1279-ben kerül feljegyzésre.128 'M t

Next

/
Oldalképek
Tartalom