Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)

A Babócsától 7 km-re északra, továbbá a Rinyaszentkirálytól északra húzódó német állásokat a nap folyamán több erős szovjet támadás éri. Hasonló a helyzet Szabásnál, ahol század-, és Kutasnál, ahol zászlóalj erejű vörös katona támad. Északabbra, Nagyszakácsi térségében a Brandenburg harccsoport véde­kezik. Magát a községet előbb elfoglalják a szovjet csapatok, de a 3. német lo­vasdandárnak sikerül őket kivetni onnan. Itt a német ellenlökés a községtől 5 km-re délkeletre akad el. Horvátkút térségéből zászlóaljnyi szovjet katonaság délnyugatnak elő­nyomulva a Nemesvidtől 6 km-re északeletre levő útelágazásig jut el. A néme­teknek itt is sikerül az ellenlökés, északkeletnek támadva visszafoglalják Hor- vátkutat. A Balatonnál viszont felül tudnak kerekedni a szovjet csapatok, itt nyugat felé szorítják vissza a németeket, akik csak Balatonberénytől 1 km-re keletre tudnak ismét megkapaszkodni. E napon, december 7-én a 3. lovasdandárnak már összesen 35 vasúti vo­nata van a 2. páncéloshadsereg területén. A Szent László hadosztály eddig be­érkezett részét, az ejtőernyős-zászlóaljat a 3. lovasdandárnak rendelik alá. A 2. páncéloshadsereg északi szárnyán tervezett német támadás elmarad, mégpedig a Nemesvid felé közelgő szovjet előnyomulás miatt. Ezzel a szovjet ka­tonák tulajdonképpen megelőzik a németeket, akik a saját támadásukhoz ké­szenlétbe állított erőket Kéthelytől e szovjet támadással szemben kénytelenek bevetni.75 Bár ezen a napon a 2. páncéloshadsereg helyzete, a szovjet támadások és főleg sikerek folytán súlyosbodott, a Dél Hadseregcsoport főparancsnoksága még éjjel 1 órakor elrendeli, hogy a december 5-én a hadseregnek alárendelt 721. páncélvadász-osztályt azonnal a Fretter-Pico seregcsoporthoz kell útbain­dítani, gyalogmenetben. Székesfehérvár környékén a németek annyira rosszul állnak, hogy még a gyenge 2. páncéloshadseregtől is kénytelenek erőket elvonni. Mintegy kárpótlásul, ugyancsak december 7-én éjfélkor v. Grolman táviratilag közli a hadsereg parancsnokságával, hogy az OKH által a Margit-állásba ígért nehéz páncéltörő-századok közül, melyek egyenként 9-12 löveggel rendelkez­nek, kettőt a Dráva és a Balaton közötti szakaszra irányítanak.76 December 8-án Somogy földjén változatlanul tombol a harc. A súlypont most Marcali, ahol a 99. német hegyi vadász-ezred, a 3. lovasdandár rohamlö- vegeinek és a légierőnek a támogatásával, súlyos harcok után visszafoglalja a községet. A magyar ejtőernyőszászlóalj támadása Kéthely nyugati szélét éri el. Egyidejűleg a 3. lovasdandárnak Nagyszakácsi visszafoglalása sikerül. Továbbra is súlyos harcok folynak Nagybajom környékén. Itt északi irányból szovjet zászlóalj támad a Nagybajom-Böhönye út felé, de a németek elhárítják a támadást. Más szovjet erők Nagybajomtól keletre támadnak. A je­lentésekben szerepel még Rinyaszentkirály, Szabás és Kutas, továbbá Nagykor­pád, ahol a szovjet csapatok betörnek a község déli részébe. így estére a német magyar arcvonal a következő vonalban húzódik: Nagykorpádig nincs változás; itt a község déli része szovjet kézen - to­vább Nagybajomig vátozatlan; itt az arcvonal közvetlenül a községtől ke­letre - tovább ismét változatlan Szakácsiig, ettől északkeletre - Marcali; ettől északra Gomba községben harcok - Horvátkúttól keletre - Kéthely nyugati szé­le - Balatonberénytől északra. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom