Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)

December 8-án 9 órakor kapja meg a Dél Hadseregcsoport Hitler táv­irati parancsát a további hadviselésre Magyarországon. Ennek első pontja a né­met hadműveleti napló szerint: „A 2. páncéloshadseregnek a 3. lovasdandár most odaszállított erőivel nemcsak meg kell akadályoznia az 57. szovjet hadsereg további nyugati elő­nyomulását, hanem neki kell támadásba átmennie, és az arcvonalat először Ka­posvár magasságába előrenyomni.”77 Hitler parancsának ez a része ugyanolyan irreális, mint az a másik, amely szerint a Fretter-Pico seregcsoportnak meg kell vernie a Duna és a Ve­lencei-tó között levő szovjet erőket.78 E terv valóra váltásához sem Fretter-Pi- conak, sem de Angelisnek nincs elegendő ereje. Az OKH és a Dél Hadsereg­csoport egyébként úgy látja, hogy a 2. páncéloshadseregtől nyugodtan lehet erőt elvonni, s ehhez hozzá is fognak. A Dél Hadseregcsoport még december 7-én este táviratilag megparancsolja a 2. páncéloshadseregnek, hogy a Brandenburg hadosztály törzsét és híradószázadát azonnal vonja ki a bevetésből, és indítsa útba Németországba, az OKH rendelkezésére. Egyidejűleg törekedni kell a hadosztály maradék részének mielőbbi kivonására.79 December 8-án 22 órakor újabb távirati parancs megy a 2. páncéloshad­seregnek, ezúttal a Szent László hadosztály, továbbá a december 5-én a hadsereg­nek alárendelt géppuskás-zászlóalj azonnali útbaindítására a Margit-állás Balaton és Velencei-tó közötti szakaszára.80 - Ezzel a jelentős csökkenéssel szemben bi­zonyos erőgyarapodást jelent az, hogy a hadseregnek alárendelik a XXII. he­gyihadtestet, de ennek bevetésére csak később kerülhet sor.81 A december 9-i somogyi harcokról ezt olvashatjuk a német hadműveleti naplóban: ,,A »Hoch- und Deutschmeister« hadosztálynál az ellenség két zászló­aljjal az áttekinthetetlen, elárasztott terepen betört, egészen Péterhidától 2 km- re délnyugatra. A betörés elzárása megkezdődött. A Rinyaszentkirálytól nyugatra az erdős terepre betört ellenséget nagy veszteségek árán ellenlökéssel a csator­nán túlra vetettük vissza. További ellenséges részeket, amelyek előrenyomul­tak Rinyaszentkirálytól északra 2,5 km-re, visszaszorítottuk 1 km-re északra Ri­nyaszentkirálytól, és a betörést elreteszeltük. A Wittmann82 csoportnál az ellenség elfoglalta Nagykorpádot és Sza­bást, és 2 zászlóaljjal előretört Szabástól 3 km-re észak-északnyugatra. Itt épí­tettünk fel [kihúzva: az utolsó tartalékokkal] egy gyenge elhárítóvonalat. Ku­tastól délre visszavertünk több ellenséges támadást, és a Kutastól északkelet­re az erdős terepre 2,5 km-re betört, zászlóalj erejű ellenséges erőket keletre ve­tettük vissza. Hasonlóképpen sikertelen volt több, zászlóalj erejű ellenséges tá­madás északról és keletről Nagybajom ellen. A Brandenburg harccsoportnál több század-, illetve zászlóalj erejű el­lenséges támadást vertünk vissza egy magaslat ellen, Böhönyétől 6 km-re északra. A 3. lovasdandárnál a 32. lovasezred II. osztálya, ezred erejű ellen­séggel szemben elfoglalta Gadányt. Azokat az ellenséges erőket, amelyek Marca­litól délre egészen a Nemesvid, Marcali útig törtek előre keletről, minden erő összefogásával a Gadány, Marcali vonalra vetettük vissza, és a Marcali elleni erősebb ellenséges támadásokat, egy betörést feszámolva visszavertük. A Bala­ton déli partján Balatonújlakot és Keresztúri a 3. lovasdandár részei és a 92. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom