Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)

vidtől 5 km-re keletre - 5 km-re északkeletre Nemesvidtől - Csákánytól délnyugatra - Balatonberénytől 1 km-re keletre.

v A német hadműveleti napló e napi bejegyzései nem sokat foglalkoznak a 2 páncéloshadsereg harcaival, annál többet e hadsereg helyzetével és kilátásaival. A Dél Hadseregcsoport főparancsnokságának helyzetmegítélése szerint a főgond továbbra is a hadsereg északról való átkarolásának megakadályozása. A hadműveleti napló tartalmazza v. Gyldenfeldt előző napi - már idézett táviratát, továbbá ugyanennek újabb, december 6-án 10.20-kor elküldött táviratát, mely tulajdonképpen a v. Weichs egyetértésével az OKW-nak küldött távirat másolata.'2

Az F Hadseregcsoport azért fordult az OKW-hoz, mert a 2. páncéloshadsereg vezérkari főnöke, Bürker ezredes, közvetlenül a Délkelet főparancsnokot kérdezte meg a 2. páncéloshadsereg további visszavonulásának ügyében. Táviratát Bürker ugyan azzal kezdte, hogy hangsúlyozta: a 2. páncéloshadsereg parancsnoksága „teljes tudatában van” a Margit-állás kitartó védelme szükségességének, de ha a szovjet csapatok áttörik ezt az állást, akkor felmerül a kérdés, merre vonuljon vissza a 2. páncéloshadsereg. Szerinte ebben az esetben a hadseregnek vagy Marburg térségét, vagy Szombathely, és tovább Becs vagy Grác térségét kell fedeznie. Idejében tisztázni kell, merre vonuljon vissza a 2. páncéloshadsereg, hogy meg tudják tervezni ellátási bázisát, valamint az utak és vasutak megfelelő karbahelyezését.

Szószerint idézve Bürker táviratát, v. Gyldenfeldt hozzáteszi:

„Véleményem szerint ez a kérdezés mutatja, hogy a 2. páncéloshadseregnél hiányzik a határozott akarat, a Margit-állás .tartására. Az állásba való minden betörést fel kell számolni, hiszen ennek az állásnak a megtartásától függ az E Hadseregcsoport sorsa.

Délkelet főparancsnok a 2. páncéloshadsereg alárendelése idején többször kényszerült kemény parancsokkal szembeszállni ilyen hátrahúzó törekvésekkel.

Mint már telefonon javasoltam, elengedhetetlennek tartom a mostani hadseregfőnök azonnali pótlását egy átlagon felül energikus és válságmentes tiszttel. A helyzetből adódik, hogy a hadsereg kérdése a visszavonulás irányáról a Délkelet főparancsnok álláspontja szerint csak nyugat felé választ kaphat.”73

Hadműveleti naplója szerint a Dél Hadseregcsoport egyetért abban az F Hadseregcsoporttal, hogy a 2. páncéloshadseregnek lehetőleg jóval a Margit- állás előtt kell megállnia. December 6-án 9.25-kor v. Grolman közli a 2. páncéloshadsereg i. vezérkari tisztjével, hogy a hadsereg jobbszárnyának most már állva kell maradnia. Visszavonuláshoz a hadseregcsoport hozzájárulása szükséges. „Visszavonulásra többé semmiféle ok nem áll fenn, mivel a jobbszárny az utolsó napok elszakadó mozdulatai révén elegendő levegőhöz jutott és pillanatnyilag nincs kitéve komolyabb támadásnak.”

Ugyanez a vezérkari tiszt 11.35-kor jelenti v. Grolmannak, hogy a december 7-re forduló éjszakán jobbszárnyával a ,,C” vonalra - Babócsa keleti szélén és ettől északra - akar visszavonulni, hogy szabaddá tegye az 1. hegyihadosztály második ezredét az északi szárnyon támadó hadviselésre. A hadsereg az egész 1. hegyihadosztállyal és a 3. lovasdandár részeivel Marcalit akarja megtámadni, hogy a helységet és a tőle északra és délre fekvő területet vissza222