Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Borus József: Hadszíntér Somogy földjén (1944. dec. 1. - 1945. márc. 31.)
Marcalinál, a 3. lovasdandár szakaszán déli irányba támadó szovjet erők Bizet és Kelevízt, északra támadó erők pedig Kéthelyt szabadítják fel. Még északabbra az 57. hadsereg erői a németek biztosítását az országútnál Balatonkeresztúr nyugati szélére szorítják vissza. Délen, a Drávánál a LXVIII. hadtest még az éjszaka visszavonulást kezd, ez a délelőtt is folytatódik a Homokszentgyörgy-Németlad vonalra. Az esti óráktól innen további visszavonulás a Barcs - vasútvonal Lábodig - Mike- Csököly vonalra. Ez a hadsereg déli szárnyának arcvonala az esti óráktól, míg a 3. lovasdandáré szorosan nyugatra Kelevíz, Bize, Marcali, Kéthely és Balatonkeresztúr helységektől. E napon a lovasdandárt különben alárendelik a LXVIII. hadtestnek. A vasúti szállítás továbbra is lassú; a 31. lovasezrednek 4 vasúti szállítmánya érkezik meg. Ezen kívül a 2. páncéloshadsereghez útbaindítanak egy géppuskás- zászlóaljat, a 721. nehéz páncélvadász-osztályt, két magyar tüzérosztályt és egy magyar gránátvetős osztályt. A LXVIII. hadtest parancsnokának harcálláspontja Gelsén, Nagykanizsától 17 km-re északra van.69 Ez a körülmény nem tetszik a Délkelet főparancsnoknak, akinek a 2. páncéloshadsereg a Dél Hadseregcsoport alárendelésébe kerülése után sem közömbös, mi történik a Dráva északi partján. Heinz v. Gyldenfeldt altábornagy, az F Hadseregcsoport vezérkari főnöke december 5-én 17.45-kor hosszabb táviratban fejti ki v. Weichs vezértábornagy aggályait a 2. páncéloshadsereg, közelebbről a LXVIII. hadtest visszavonulása miatt. A Dél Hadseregcsoporthoz kerülése óta, 4 nap alatt a hadtest 70 km-t vonult vissza. A harcálláspont Gelsére helyezéséből az tűnik ki, „hogy az ottani vezetés kezdettől további gyors és jelentős területveszteséggel számol. Ez az úthálózatilag különösen fontos barcsi, később gyékényesi Dráva-átkelőhely feladását jelentené.” Ennek következtében a Délkelet főparancsnok kénytelen erőket dobni a Drávához, nehogy a Vörös Hadsereg Zágráb ellen támadhasson, ill. elfoglalja azt, ami szörnyű következményekkel járna.70 v. Gyldenfeld nemcsak a Dél Hadseregcsoporthoz fordul aggályaival, de a drávai arcvonal felszakadása miatt az OKH-nál is panaszt tesz. Wenck altábornagy az esti órákban két alkalommal is felhívja ez ügyben a Dél Hadseregcsoportot. Wenck hangsúlyozza, hogy a LXVIII. hadtestnek meg kell állnia ott, ahol most van, „mivel az arcvonal túlságosan közel lesz az olaj mezőkhöz, és a Dráva-arcvonal felszakadása folytán komoly veszély állhat elő az F Hadseregcsoport területén a kelet-nyugati összeköttetésekre. További visszavonulás ezért csak az OKH engedélyével lehetséges.” A Dél Hadseregcsoport 1. vezérkari tisztje azzal védekezik, hogy nem szándékoznak egészen a Margit-állásig visszavonulni. Az OKH korábbi utasításai alapján azonban meg kellett akadályozni a hadsereg északi szárnyának átkarolását, a Dráva-arcvonal felszakadása árán is. ö már ki is adta a parancsot, hogy a 2. páncéloshadsereg tovább csak a hadseregcsoport engedélyével vonulhat vissza.71 December 6-án az 57. hadsereg elsősorban a Balatontól délre támad, tehát a 2. páncéloshadsereg északi szárnya ellen. Nagyobb szovjet siker azonban e napon nem születik, így estére a 2. páncéloshadsereg arcvonala: Barcs - vasútvonal Lábodtól nyugatra - Nagykorpád-Kutas - Nagybajomtól 1 km-re keletre- Böhönyétől 7 km-re északra - 2 km-re délkeletre Nagyszakácsitól - Nemes221
