Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
A vállalatok, az iparűzök támogatását is kamarai véleményhez kötötte a minisztérium. így részesültek a tolnanémedi posztócipőkészítők pénzsegélyben és gépadományban, így történt a csurgói műszövők gépekkel való támogatása, Haberényi Pál pécsi gépgyáros állami kedvezményben való részesítése, Kreka József karádi műszövő segélyezése, stb. De az iparos és kereskedő magánszemélyek sok esetben egyenesen a kamarához fordultak ügyes-bajos dolgaikkal, kéréseikkel, panaszaikkal. Bekk Henrik kaposvári sütő a kamarát kérte, hogy a szatócsokat a közfogyasztásra szánt kenyérsütéstől tiltsa el, Lucz Sándor somogymocsoládi kőműves kérvényt nyújtott be a kamarához rajztanfolyam látogatása iránt. A pécsi Zsolnay gyár munkásjutalmazási ügyben kereste meg a kamarát. Az 1907. XIII. te. végrehajtási utasításának 67. §-a pedig kifejezetten úgy intézkedett, hogy a kisiparosoknak államsegély iránti folyamodványait az iparkamaráknál kell benyújtani. Ha valaki közvetlenül a minisztériumhoz terjesztette fel kérelmét, ez az elintézést késletette, mert a minisztérium előbb leküldte a kamarához. A kamarától kértek szakvéleményt a hatóságok és a kamara mindig az egész kerület ipari és kereskedelmi helyzetének ismeretében adta meg támogató, vagy elutasító javaslatát, véleményét. A kamarához intézett ilyen megkeresések a legkülönbözőbbek lehettek: képesítéshez kell-e kötni bizonyos iparok gyakorlását, házalói iparigazolvány kiadása, mértékhitelesítő hivatal felállítása, ipartestületek területi beosztása, kéményseprői szabályrendeletek módosítása, új postahivatalok, gyógyszertárak felállítása, vásári helypénzek megállapítása, özvegy nő tanonctartási joga, ipartestületi közgyűlések határozatának megsemmisítése, zálogházak felállítása és még egyéb különböző ügyek. A kamarai közüléseken közölt új cégbejegyzések, régi cégtörlések, áruvédjegyek bejelentése már önmagukban is ipartörténeti adatokat nyújtanak a kamara egész területére. Strausz és Társai pécsi cukorgyárának felszámolásáról csupán a kamara 1900. szeptemberi közülésének bejelentéséből értesülünk. Ezt csak éppen példának említjük a sok érdekes cégbejegyzési eset közül. A törvényszékek is értesítették általában a kamarát az új cégek bejegyzéséről, egy-egy régebbi cég megszűnéséről, valamint az új áruvédjegyek bejegyzéséről, vagy a régi védjegyek megszűnéséről. IV. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara a két világháború között A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara két világháború közötti működésére, történetére ugyancsak a hiányosan megmaradt kamarai közgyűlési jegyzőkönyvekből meríthetünk adatokat, mert az iratanyagból csak töredékek maradtak meg. Jegyzőkönyvek is csak 1928-1941 között állnak rendelkezésre és több esetben előfordul, hogy egész évek jegyzőkönyvi anyaga hiányzik. A kamarai ülések általában most is az első világháború előtti közülésekhez hasonlóan folytak le. A titkár jelentést tett a kamarai ügyforgalomról, vagyis hogy az előző ülés óta hány ügyirat érkezett a kamarához és hány nyert elintézést. Beszámolt a befolyt kamarai illetékekről, amelyeket a járási székhelyeken működő adóhivatalok hajtottak be közadók módjára és utaltak át a kamara címére. Tájékoztatást adott az új cégbejegyzésekről és cégtörlésekről, valamint az új áruvédjegy bejegyzésekről. Utána ismertette a társkamarák megküldött jegy
