Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)
Kopasz Gábor: A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara (1880-1948)
Egyedül csak Pécsett történt gondoskodás a tanoncok tervszerű oktatáról. A nagyobb helységekben levő vasárnapi iskolákat nagyon kevés tanonc látogatta, ezért több helyen a vasárnapi iskolákat be is szüntették. A pécsi ipartársulat 1882-ben tanoncok részére tanfolyamot állított fel a főreáltanodában. Itt három főreáltanodai tanár heti 6 órán át magyar helyesírást, fogalmazást, szépírást, számtant, földrajzot és rajzot tanított s a tanfolyamra 96 tanuló jelentkezett. Külön szerveztek Pécsett tanfolyamot a kereskedő tanoncok részére. Itt magyar és német olvasást, magyar-német helyesírást és fogalmazást, szépírást, számtant, egyszerű könyvvitelt, általános kereskedelmi ismereteket, áruismeretet, kcreskedelemtörténetet és földrajzot tanítottak, s 1882-ben 87 tanulója volt.18 A kamara területén már jelentős ipari termelés folyt a kamarai jelentés időszakában. Baranyában, de Tolna megyében is igen jelentős volt a kőszén- bányászat' Pécsett működött gázgyár, sőt brikettgyár is, amely évente egymillió mázsa brikettet termelt. Több évre kötött a MÁV szénszállítási szerződést a bányával. 1882-ben a pécsi bányák széntermelése 4259497 mázsa volt. A tényleges bányászok létszáma 2296, műhelyekben, segédüzemekben, raktárakban, rakodótelepeken dolgozott 446 fő, úgyhogy a Pécs vidéki bányák összes dolgozója 2742 volt. A bányászok száma 1881-hez viszonyítva, egy év alatt 180 fővel csökkent. Ez annak volt a következménye, hogy a bányászok bérsztrájkja miatt 180 bányamunkást elbocsátottak, akik nagyrészben Amerikába vándoroltak. A pécsvidéki bányákban 1882-ben nyolc alkalommal volt bányalégrobbanás. Eladásnál a szénárakhoz hozzászámították a szállítási költséget, úgyhogy a távolabbi helyeken jóval drágább volt a szén, mint a bányánál, vagy a mohácsi rakodótelepen. Fémáruk gyártásával, érc- és vasöntvények előállításával több gyár foglalkozott a kamara területén. Pécsett volt egy harangöntő, Rueprecht János, aki évente 40-50 különböző nagyságú harangot készített, végzett kisebb gépjavításokat, gyártott tűzoltóberendezéseket és szivattyús kutakat. A harangöntéshez szükséges vörösrezet Felső-Magyarországról, az ónt Angliából vásárolta, a sárgarezet pedig mint selejtárut szerezte be. A kész harangot kg-onként 1 Ft 60 kr-ért értékesítette. Harangokat főként a Dél-Dunántúlra és Szlavóniába szállított. 1882- ben Rueprecht 14 munkást foglalkoztatott gyárában. Harangjai a fehérvári és szegedi kiállításokon ezüst érmet nyertek. Pécsett két gépgyár működött ekkor Haberényi Pál gépgyára, valamint Madarász és Szontagh gépgyára. Haberényi Pál gépgyára gőzmozdonyokat, gőzkazánokat, malmokat, gazdasági gépeket, gőzgépeket, szivattyúkat, cséplőgépeket, járgányokat, tűzoltóeszközöket, fém- és vasöntvényeket, szesz- és sörfőzde berendezéseket, gépfelszerelési cikkeket, mezőgazdasági eszközöket készített. Haberényi pécsi gyárában 30 munkás dolgozott és a gyárnak fióktelepe volt Verőcén. Madarász és Szontagh gépgyára nagyobb kapacitással indult, mint amilyennel 1882-ben rendelkezett. Felszerelése volt 2 nagy kúpkemence, 1 hatlóerős gőzgép, 5 esztergapad, 1 fúrógép, 1 körfűrész, 1 gyalugép, emelőcsigák, s más munkagépek és készülékek. A gyárban készültek kisebb gazdasági gépek és különböző vasöntvények: kultivátorok, ekefejek, takaréktűzhelylapok, tűzrostélyok, vasalók, kútcsövek, tengeri-morzsolók, borprések, szőlődarálók és vízimalmok
