Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám világjáró táncnótájának keletkezése

Cseréld vagy tsufitsd el a’ szép Magyar fejet,

Egy görbe bitsakot köss magyar kard helyett:

Mert már nagyjainknak annyira szokása,

A’ magyar’ viselet’ el hagyogatása,

Hogy az által kötött ’s ékessen ki hányott Nadrágba’ mentébe járni egy nchányot Ma holnap negédes Kuruczoknak vélik.2

„Nagyjaink” kitétel főurainkra céloz, kiknek nagyrésze Bécsbe járt a császár kegyét várva. Egyesek előbb taníttatták német szóra gyermekeiket, mint saját anyanyelvűkre. Csokonai 1799-ben - Dorottyájában - hosszasan ír a farsangi mulatság táncairól. Előbb a sokféle idegenről, majd a hazairól:

lm a külső népek bámulják díszedet,

S tulajdon nemzeted nem becsül tégedet!3

Kötetre valót lehetne még felhozni a költői példákból. A sok hosszadalmas költemény közül Horváthé, - Még azt mondják, nem illik ... - tömörségével, kifejező voltával tűnik ki. Ügyesen bújtatta el a komoly mondanivalót: vidám táncnótába, mely hamar népszerűvé vált. Énekelték, táncolták, muzsikálták országszerte, egy jó évszázadon át. Még a 48-as szabadságharc leverése utáni - bécsi cenzúrától, rendőri terrortól — súlyos évtizedet is átvészelte. Az életerősnek bizonyult dal szerzője nevét - egyéb gondok között - azonban elfelejtették.

* * *

Pálóczi Horváth Ádám táncnóta szövege nemcsak szájhagyományként maradt fenn, hanem írásban is. Nyomtatott formában kezdte meg világjárását. Nem kisebb helyen, mint az akkor világhatalmának teljében pompázó Anglia fővárosában, Londonban. „Robert Herward könyvkereskedőnek kirakatában ízléses kötésű, szépen metszett betűkkel nyomott, merített levelű verseskönyv jelent meg az 1850. év februárjának első reggelén.” „Ez a kötet egy alig ismert nép alig ismert nyelvén írott ismeretlen költészetének és irodalmának bemutatása volt az angolszász világ előtt.”'1 Szerzője: ]ohn Bowring, címe: Poetry of the Magyars,5 A kötet első részében költőinket ismerteti Zrínyitől Vörösmartyig. A második rész címe: Hungarian Popular Songs. Jelentése: magyar népies, népszerű, közkedvelt dalok. Az akkori hazai fordításban: Magyar Nemzeti Dallok.

Amikor az angolnyelvű könyv Londonban megjelent, Horváth már tíz éve halott. így nem lehetett része az örömben, hogy felfedezze benne Ötödfél- száz Énekek c. gyűjteményének dalszövegeit. Köztük nem egyet a saját költésű- ek közül. Neve ugyan nem szerepel, hiszen Popular Song-okról van szó, de kárpótolta volna a bizonyságtétel dalainak nagy népszerűsége mellett. A „Nemzeti Dallok” között szerepel pl. a „Mikor én kis piciny gyermek voltam”, „De mit töröm fejemet?” és a 43. sorszám alatt a bennünket most legjobban érdeklő „Még azt mondják, nem illik ...” kezdetű dal szövege - The magyar dance címmel -, jegyzetekkel ellátva.®

J. Bowring könyvére először külföldön, majd itthon is felfigyeltek. „Büszke vagyok, - írta Bowring egy Döbrenteinek szóló levelében, - hogy a magyar

94