Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 1. (Kaposvár, 1970)

Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám világjáró táncnótájának keletkezése

nevet ismertté tettem Angliában. El sem tudom mondani, hány folyóirat vette át fordításaimat Írországban, Skóciában, de még az Egyesült Államokban is. Sok magyar nevét vezettem be a mi Múzsáink templomába, ahol a megérdemelt babér vár rájuk.”' Itthon, a Tudományos Gyűjteményben, 1830-ban egyoldalas ismertetés jelenik meg a Poetry of the Magyars-ról, Toldy Ferenc tollából. Ebben az angol sajtóban talált visszhangról is beszámol: „Én a következő újságokban akadtam hol rövidebb, hol igen hosszú kivonásokra B.’ munkájából: The London literary Gazette, 6d. Febr. (kiírja: Faludi’ dalát „Nem leszek többé szerelmes”, Kazinczy’ Békájit helyenként; ’s két népdalt: Még azt mondják: nem illik a’ táncz a’ magyarnak - és: Bezzeg vagyon nekem is már feleségem). -The Star. 1. Febr. (Kiírja Berzsenyi’ dalát: Szép szép az élet Eszti -, ’s egy népdalt: „Még azt mondják nem illik a’ táncz a’ magyarnak.”)8

Mint ebből a - nyilván nem is teljes - felsorolásból látjuk, Horváth táncnóta szövege, bár neve nélkül, mint „népdal” nagy sikert aratott a londoni sajtóban, melyet akkoriban öt földrészen is olvastak. Ebben a sikerben része lehetett a fordítónak is, kiről Toldy - említett cikkében - így nyilatkozik: „Bowring szabadon fordít, de ő érti azt, a’ mi az eredetinek lelke, lemásolni. Különös ereje van a’ populáris hangú dalok’ átvitelében, ’s legszerencsésebb a’ derültebb nemüekben, hol kedv csapongás, sok elevenség vagyon; ’s másfelől a’ satyrai tónusban.”

Két évvel a könyv megjelenése után itthon a mű fordítását sürgeti a Sokféle c. folyóirat. „Mivel magyar honnosaink vagy nem igen vágynak külföldre utazni, vagy más fojtja el bennek, a’ jó igyekezetét” ...” óhajtjuk legalább Bowring munkájinak (orosz, holland, spanyol, lengyel, szerb, német, cseh, magyar költészetről szóló könyveinek) magyarítását.”9

A népszerű „népdal”-ként emlegetett nagysikerű táncnóta szöveg szerzőségét maga Horváth Ádám igazolja. Az Ötödfélszáz Énekek című gyűjteményének 1813-ban befejezett példányában a 139/c sorszám alatt sajátjának jelöli a szöveget. Magyar tánc címen közli. „Nota”-jául a „Mind azzal nevettetek” kezdetű dal dallamát jelöli meg (Ötödfélszáz Énekek 8. szám). Magyar Árion c. dalgyűjteményében ezt a dallamot így jellemzi: „Magyar tánc-nóta, szép ugráséi.” Mai kifejezéssel élve: népi eredetű kanásztáncszerű dallam. Bartha Dénes megfejtésében közöljük, az Ötödfélszáz Énekek 1953. évi kiadásából (503. 1

.). „Horváth Ádámnál régebbi forrását egyelőre nem tudjuk kimutatni. Köny- nyen lehetséges, hogy az 1800 körüli bécsi kiadású magyar táncok kiadatlan anyagában ennek is lappanghat variánsa” - jegyzi meg Bartha Dénes.10

A hangszeres jellegű dallamot Horváth - Holmijának negyedik darabjában található feljegyzése szerint - Balatonfüreden hallotta, „hathatóssan hegedülvén”. Valószínűleg népi zenekari együttestől. „5a Julii, 1791. a’ Veszprémi Nicolaides Chorussa, a’ Korona nótáját egész hathatóssan hegedülvén, a’ Savanyú Vizen mulató Uraságok szerették volna eleven hangban és énekben hallani a’ Korona nótáját -, ezt irám hát hirtelenében.”11 A megjegyzés az Ötödfélszáz Énekek 8. számú, már említett dalának szövegére - „Mind azzal nevettetek ...” - vonatkozik. ,,A’ magyar Korona ditsekedése” címen közölte a Holmi III. darabjában.12 A füredi mulatságon rögtönözve nevezte Horváth „Korona nótájának” a táncdallamot? Valószínűbb, hogy már korábban társult hozzá ez az elnevezés. Még az 1790-es esztendőben, amikor országos ünnepségek

95