Lukács Gyula - Keményfi Béla: Magyar foglyok a szovjet lágerekben és a börtönökben 1945-1953 - Iskola és Levéltár 40. (Kaposvár, 1996)
Részletek Keményfi Béla Magyar leventék a sarkkörön túl… c. könyvéből - Az északi sarkkörön túl
Az őr nélküli rab feladata volt a láger vízzel való ellátása. Egész nap megállás nélkül fuvarozta be a vizet. Filccsizmájára állandóan csöpögött a víz, mégsem fagyott meg a lába. Reggel a patak jegének lékelésekor egyenként bemártotta a vízbe filccsizmás lábait. Hirtelen kirántotta, és a csizmáján azonnal jégkéreg keletkezett, a filc nem ázott át. A valenkije igy mindig száraz maradt belül, nem fázott a lába. A fürdést még jóformán be sem fejeztük, a gyezsurnij már sürgetett orvosi vizsgálatra. Nedves testünkre felkapkodtuk ruháinkat, és követtük a gyezsur- nijt az ambulanciához. A vizsgálatot kategória megállapításhoz csinálták. Az orvos egy erdélyi zsidó volt, aki 1943-ban a fronton munkaszolgálatosként teljesített szolgálatot. Átszökött a szovjet csapatokhoz, akik nem kellően értékelték hőstettét, azonnal hadbíróság elé állították kémkedés vádjával. A hadbíróság tíz év szabadságvesztésre ítélte bátor tettéért. Két év múlva 1951-ben túladagolta magának a glukóz- /szőlőcukor/ injekciót és belehalt. A glukóz csak a nagyon legyengült disztrófiás betegeknek járt, tőlük vonta el. A legnagyobb jó indulattal sem állíthatom, hogy szerette a magyarokat. Megérkezésemig rajta kívül nem volt magyar a táborban. Annyit azonban megtett, megsúgta van egy német barakk, oda kérjem magam, ha tudok németül, befogadnak. Abban a barakkban csak németek laknak, a köztörvényesek nagy ívben elkerülik. A barakk naposa, egykoron a szláv nyelvek professzora fogadott. Helyettese egy alezredes aki Lettországban született, még a cári időkben végezte a gimnáziumot, kitünően beszélt oroszul. Természetesen előbb meghallgattak, csak utána döntöttek befogadásomról. Megmutatták helyemet, a barakk közepén az egyik priccsen az alsó két hely üres volt. Aki fel tudott mászni az emeletre, az jobban kedvelte azt, mert nem szóródott rá a szemét más szalmazsákjából. Segítették elhelyezni bőröndömet. Első éjszaka csupasz deszkán aludtam. Leültem a priccsre, körülnéztem. Majdnem mindenki aludt már, még nem volt takarodó. A legyengült, nehéz munkától fáradt emberek hamar elaludtak. Páran felemelték fejüket, közönyös szemekkel néztek rajtam végig. Középen orosz kályha állt, jó meleget árasztott. Az ajtó felett elhelyezett égő világította meg a barakk belsejét, a félhomályban is látszott, rendszerető emberek lakják. Tisztaság, rend uralkodott. Pár nap alatt mindenkit megismertem. A barakk lakói, három osztrák kivételével, a kurlandi csapatok egy részéből álltak. A szovjetek nem tudták gyorsan áttörni vonalukat, nem 101
