Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Államosítási törekvések
-47 Kivándorlás Somogyból a század elején Kanyar József: "Harminc nemzedék vallomása Somogyról" Kaposvár, 1989. (416.old.) Év magyar ■émet horvát 1901 8 1 _ 1902 238 63 157 1903 122 76 38 1904 73 62 — 1905 581 264 18 1906 1113 242 96 1907 1720 298 233 1908 220 171 33 1909 517 269 23 1910 573 199 29 (A kivándorlók túlnyomó többsége Amerikába ment.) A Dráva mentén, Horvát-Szlavonország szomszédságában élő, s vele közvetlen kapcsolatban álló horvát nemzetiséggel már veszélyként számoltak. Somogy megye déli részén élő horvátság rendkívül rossz körülmények között gazdálkodott, a legtöbbjük napszámból tartotta fönn népes családját, számukra is gyakran egyedüli lehetőségként kínálkozott a kivándorlás Amerikába, vagy az átvándorlás Szlavóniába. A XIX. század végétől erősödő horvát nemzeti függetlenségi törekvések a pánszlávizmus eszméjének terjedésétől való félelem, a Szlavóniába átáramló magyarság tömege is arra ösztönözte a vármegye politikai vezetését, hogy mielőbb magyarrá tegye a határ közelében élő horvátságot. Ezt szorgalmazta és szolgálta a Dunántúli Közművelődési Egyesület, ezen belül a Somogy Vármegyei Közművelődési Egyesület is, valamint a kormányzat részéről jelentkező államosítási törekvések. A magyarosítás fő bázisává a népiskolát kívánták tenni, ugyanis Somogy megye nemzetiségi koncepciójában is hagyományos elemek jelentkeztek, azaz a nyelvi-kulturális asszimiláció különböző formáinak és eszközeinek helyeslése, követelése, alkalmazása. Somogybán a nemzetiségi politika gordiuszi csomójának a nyelvkérdést tartották, s a közoktatáspolitika irányítói ennek megoldása érdekében az elemi népiskolák tannyelvéül igyekeztek minél hamarább a magyart megtenni. A magyar nyelv tanításának és megtanulásának szintjét a források tükrében igen nehéz megállapítani, a tanfelügyelői jelentések sekélyes tartalmúak, csupán "örvendetes előrehaladásról", "dicséretes eredményről" számoltak be, s csak igen ritkán szóltak csekély, nem kielégítő tudásról, eredménytelen tanításról, de elvétve jelezték a két nyelv továbbélését is. Meg kell jegyezni, nem akadtam olyan adatra, mely jelezte volna a szülők idegenkedését, tiltakozását a magyar nyelv tanítása miatt Sokan elítélték az üres, tartalom nélküli magyarosítást A vármegye vezetősége, oktatáspolitikájának irányítói sem képviseltek egységes álláspontot ebben a kérdésben. Elfogadták, szorgalmazták, sőt követelték a nyelvi magyarosodást ám hiányok tapasztalásánál, a törvények be nem tartásánál igyekeztek a felmerülő problémákat elsimítani, azokat kompromisszumosán megoldani. Többé-kevésbé osztoztak, bíztak abban az illúzióban, hogy a nemzetiségek közeledni fognak, asszimilálódni akarnak a fejlettebb, az államalkotó nemzethez, a kulturfölényben lévő magyarsághoz.
