Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)

Államosítási törekvések

-48 A századfordulóra ezek az illúziók, hiedelmek elenyésztek, az asszimiláció vaskosabb eszközeihez nyúltak.

A nyelvi magyarosodás elszánt hívei, szószólói örömmel üdvözölték az iskola államosítását elrendelő törvényeket, elérkezettnek látták annak lehetőségét, hogy a nemzetiségi, egész pontosan a horvát községek iskoláiban a nemzeti irányú népoktatást megvalósítsák, ami a nemzetiségi lakosság nemzetiségi létének gyengítését szolgálta volna. Azonban hiába minden szép terv, elképzelés, az egyház kemény ellenállása meghátrálásra késztette a megyét, sőt a VKM-et, és Somogybán az "azé az ország, akié az iskola" elvét hangoztatva állami iskola szervezésére szinte kizárólag magyar községekben került sor.

A kormányzat a magyar nyelv tanításának sikertelenségét nemcsak az oktatás elégtelenségében látta, hanem abban is, hogy a tanköteles korból kilépett ifjúságnak nem volt alkalma a megszerzett magyar nyelvű ismereteit gyakorolni. Az iskolai tanítás eredménye az életben hamar elveszett, elfelejtődött Ennek ellensúlyozására - akár államsegélyezéssel is - községi vagy felekezeti ifjúsági szervezeteket kívántak alakítani, ám a hívek lelki békéjén őrködő egyház ellenállása miatt Somogybán ez az elképzelés nem valósult meg.

Bizonyítékul szolgálhat a nemzetiségű nyelvek tanítási nyelvként való továbbélésére az, hogy forrásokban feltűntek olyan jelzések, "a tanulók semmit nem tudnak magyarul", továbbá magyar anyanyel- vűeknek írtak össze olyan gyermekeket is, akik egyáltalán nem tudtak magyarul.