Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Helyzetkép más megyékből
kaadó köteles megtéríteni. A kísérlet sikertelennek bizo - nyúlt. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara munkaügyi szakosztálya a Kamara területén lévő több községben - ott, ahol na- gyobb tömegű mezőgazdasági munkás élt - így Ozorában., Ocseny- ben, Somogyudvarhelyen, Letenyén. és Beremenden - felmérést végeztettek. Az összegyűjtött adatokból megállapították,hogy a mezőgazdasági munkásság hathavi keresete semmi esetre sem elegendő ahhoz, hogy a család meg tudjon belőle élni a kö - vetkező aratásig. /8/ Helyzetkép más megyékből A mezőgazdasági munkásság a legsúlyosabb helyzetbe a válság második, harmadik esztendejében., 1930, 1931-ben került. A munkanélküliség és a nyomor enyhítésére a kormányszervek részéről - egy átfogó felmérésen kívül - semmi nem történt. A Földművelésügyi Minisztérium Munkaügyi Főosztálya által a miniszter részére készített országos helyzetet drámai so - rokban ecsetelő jelentés pedig elég világosan, feltárta a helyzetet. A Munkaügyi Főosztály által bekért főispáni je leütések szerint: "Csongrád vármegyében a mezőgazdasági és földmunkásság körébe:.. állandó a munkanélküliség: a kubikus munkásság nem tud elhelyezkedni, és huzamosabb munkaalkalomhoz jutni; a kis kundorozsmai járás területén már most, a tél közepén, éhin - ségbe került a munkások nagyobb része ..." "Szabolcs vármegyében, a munkásság legnagyobb része kereset nél kül van, s ma már a mindennapi kenyérnek való liszt beszer - zése is nehézségekbe ütközik." "Baranya vármegyében a rendesnél nagyobb munkanélküliség oka az, hogy a kisebb üzemekkel bíró munkaadók csak a legvégső esetben, és csak el nem odázható munkákat végeztetnek felfoga dott munkaerőkkel." 11
