Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Helyzetkép más megyékből
"Zala vármegye területén mindig több lesz a munkanélküliek száma; egyre fokozódik az elszegényedés, egyes helyeken, nagy az ínség, és romlik az általános közhangulat." "Heves vármegyében a rendesnél jóval nagyobb a téli keresetnélküliség. Különösen a tiszafüredi járás tiszántúli részén fekvő községeiben a munkások, de még a gazdák is kölcsönben vásárolt kenyéren élnek. Nagyivánon éhínségtől lehet tartani, anyagiak hiányában, a tüzelőt sem tudják beszerezni. A főispánok jelentése szerint a munkásság hangulata általá - ban nyomott, aggódó és elkeseredett." /9/ Összefoglaló és áttekintő képet nyújt a magyar mezőgazda- sági és földmunkásság helyzetéről a Magyar Munkás 1931 október 1-15-i száma, amely teljes elemzését adja annak az em - lékiratnak, amelyet a Munkavállaló Szövetkezetek Központja a kormányhoz írt. Mivel úgy érzem, hogy a kép, amit az újság fest, igaz, néhány fontosabb mondanivalójára több időt és helyet szentelek, annál is inkább, mert a somogyi dokumentumokkal mindaz igazolva látszik, amiről a cikk szól. Rámutat a cikk írója arra, hogy hazánkban 252.134 kereső munkással több van, mint amennyit az ország mezőgazdasága eltartani képes. Az pedig, hogy a földmunkásokat külföldön foglalkoztassák, lehetetlen akadályokba ütközik. Akiknek si - kerül is külföldre jutni, a legnagyobb nyomorúságba jutottak, és kénytelenek voltak hazajönni. A mezőgazdaság külterjessé- ge miatt egyes országrészekben az év nagy részében kereset és kenyér nélkül vannak a munkások. Az 1931, 1932, 1933-as esztendőkben rossz volt a termés. Az összegyűjtött országos adatok szerint aratáskor és csép - léskor a lehető legkevesebb gabonát keresték a munkások. "Akik aratáshoz és csépléshez jutottak, általában 2,5-5 q gabonát kerestek. Az alacsony kereseti lehetőséget fokozta az a 12
