Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)
II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Összegezés Somogyország kialakulásáról
50 haladva még egy avar temető ásatásáról lehetne a szántóföldeken is leletek után kutatni. Fészerlaknál nemcsak avarok, de talán .későbh magyarok is laktak, valószínűleg itt volt valahol Vámos- taszár. B a b ó c s a Valószínűsítem, hogy Babócsa falu helyén is ősi nemzetségfői szálláshely lehetett. Feltételezem: István a Tibold nemzetséget bizonyára ősi nemzetségfői szálláshelyre küldte. Ha a közeli Bő major helyneve ősi, ha a Jada nevek kapcsolat ba hozhatók a Jád névvel, akkor talán innét indult egy szállásváltó út észak felé B'ü-Jád, Kisbő és a veszprémi Bő irányába. Lehet az is, hogy az egyik Bőnek Babócsa volt a neve, mivel Babócsa nevet Kisbő környékén találtam, de talán ugyanilyen név a Babod név is az északkeleti vezéri helynevek közelében. Babócsa neveket máshol is, így Erdélyben, Baranyában is találtam. Sajnos, terepbejárásra nem volt eddig módom és lehetőségem e tájon Talán itt is volt vaskohászat a Rinya közelében. Fájsz Györffy György feltételezése szerint Fájsz fejedelem idejében került Somogy az Árpád-család uralmi körzetébe. Szerintem Jutas igazolható somogyi három helyneve a Koppány és a Kapos forrásvízénél azt bizonyítja, hogy Somogy keleti fele már az övé. Vagy nyári szálláshelyei voltak itt a forrásvidékeken, a Balaton közelében, vagy Veszprém melletti helynevétől erre: ingázott a vízválasztón átvezető hadi utakon. Fájsz helyneve Somogybán már nem a Duna felé vezető patak mellett van, hanem az északra folyó Korotnai ároknál, Somogy nyugati részén, tehát ott, ahol valószínűleg a Karhaso.k voltak előtte. Érdekes, hogy Taksony helyneve ugyanerre van, még nyugatabbra /Tapsony/! A környék mindkét körzetben tele van törzs- névi és szolgáltató települések helyneveivel, melyek .közül bizo nyára több már X. századi lehet.
