Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Összegezés Somogyország kialakulásáról

51 ­Jutas neve török eredetű, a szó értelme nyelő. Ellen a szólan is van tehát mágikus Jelentés. Figyelmet érdemlő, hogy Fájsz ne­ve hasonló értelmű, a szó Jelentése faló, falánk. Ez arra mutat, hogy Jutas nem volt sikertelen emler, elégedett lehetett nevé­vel, karizmájával, mert fiának is hasonló értelmű nevet adott, talán még Jollat, mint a sajátja. Mindenesetre Jutas látszólag nem vitte sokra, mert elfeledkeztek róla a krónikák, nem beszél­hettek róla az utódok. Valójában azonban sokat tehetett uruszá- ga erejének érdekében, fia jövőjének megalapozásáért, s talán nem véletlenül vált Fájsz nagyfejedelemmé, hanem kellő előkészí­tés nyomán. Nemcsak a gazdasági alapokat, a katonai hatalmat szervezte meg Jutas, hanem annak a feltételeit is, hogy fia bi­zonyíthassa rátermettségét, hadvezért, vezetői .képességeit. Szervezhetett sikeres hadjáratokat, s Jutas halála után Somogy- országban úgy megszervezhette erejét, hogy nagyfejedelemmé vált annak ellenére, hogy a harmadik Árpád fiának volt a fia, bizo­nyára a legidősebb lehetett az Árpád-unokák közt, így mint Ju­tas elsőszülöttje a szeniorátus alapján szerezte meg a legfőbb méltóságot. Ne feledjük, úgy szerezte meg a legfőbb hatalmat, ahogy később Koppány is szerette volna! Miért hallgattak a krónikák FaJszról? Ez bizonyára nagyon veszélyes lehetett a későbbi nagyfejedel­meknek, bár még Taksony is így nyerte el a nagyfejedelmi méltó­ságot, mivel nem Sur, nem Fájsz fia örökli a hatalmat. Taksony azonban meg akarja valósítani Árpád akaratát, még mkább a nyuga­ti öröklési szokásjogot, és saját ágán szeretné az öröklést biz­tosítani. így tesz majd fia,, C-éza, így kíván cselekedni István is Mindhárman bizonyára mindent elkövetnek, hogy Jutas, Fájsz'szán­déka, példája eltűnjön. Ez a magyarázata annak, hogy róluk a kró ni.kák nem beszélhettek, nevüket Konstantin őrizte meg, amikor le írta Tormás herceg szavait: "Árpádnak négy fia volt, Tarhos, Ül­lő /Jeleh/, Jutas, Zolta, és most Jutas fia Fájsz a nagyfejede­lem. " Lehetséges, hogy az utódok szemében Fajszna.k más bűnei is vol ta.k. Talán az is, hogy nagyon tehetséges volt, nagyon Jelentős személyiség lehetett, veszélyes, akit említeni sem mertek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom