Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)
4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században
40 Leginkább rozsot vetnek, ami kétszeres termést hoz /miután a kilencedet és tizedet levonták/. A rozs ára 7 éves átlagban 1 Ért. A rozsot Veszprémben szokták elárusítani. A földeket nem szokták trágyázni. A réteket egyszer lehet csak kaszálni. Arak: kaszálás 12 .krajczár, gyűjtés 10 krajczár, behordás 15 krajczár. Egy pozsonyi mérő rét után a haszon 1 Ért 42 kr. Gabonából csak 42 .krajczár. Egykapás szőlőnél /1 kapás = 90 négyszögöl/ 19 kr. A faluban inkább csak borjútenyésztés folyt. De nem adtak el tejet. A tehenek hasznát nem lehet igazolni. Mezőgazdasági termékeken kívül semmit sem tudnak eladni. Két ökörrel szántanak, mindent Veszprémbe visznek. Beszállásolás /.katonaság/ és a lovak részére szénaadás nem volt. A halászatról nincs feljegyzés, ez akkor földesúri jog volt. 1831- ben a zamárdiak panasszal fordulnak az urasághoz, hogy az endrédi ispán úr őket a tó.közi, a szépszegi bozót és bir.kás- ház melletti legelőkről kitiltotta. Pedig ezeket a legelőket a falu megszállása óta szabadon használhatták./69/ 1832- ben az uraság "éreztetni kívánja kegyességét",és az aláb- biakat nyilatkoztatja ki: a lecsapolás után nyert tóközi legelő egy részét, a szépszegi szélső földektől a Canálisig és délre le a bocsidai hídig átengedi a zamárdiaknak, kegyelemből. A Za- márdi helység rétjét a tó.közi réttől a jövendőben nyárfasor fogja elválasztani. A zamárdiak tartsák szoros fenyíték alatt pásztorukat , nehogy marháik a tó.közi rétben vagy a Canálisban .kárt tegyenek. Ellenkező esetben a .kárt meg .kell fizetniö.k, és a Caná- lis fönntartására köteleztetnek./70/ Zamárdi helység nevében húsz fő köszönettel vette a legelő átengedését, és az esetleges károk megfizetésére magukat .kötelezték.
