Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században

41

1833-ban megint tiltakoztak a zamárdiak./71/ Az uraság a legelőjükből egy darabot a magáéhoz árkoltatott♦ Kijelentik, ha nem orvosolják panaszukat, .kény telepek _ lesznek a vármegyéhez fordulni.

1842 augusztusában a tihanyi apátság megbízza Wezerle Antal hites mérnököt, hogy mérje fel Zamárdi_hely ség egész határát, arról .készítsen .két földabroszt és ugyanannyi birto.kkönyvet. Munkáját mielőbb .kezdje el./72/

1843- november 28-án bizottság indult .ki sárga hintákon a határba a közös legelők megtekintésére. A bizottságban voltak a vármegye vezető emberei, az apátság képviselői, Zamárdi részéről a 8 fő. A bejárt legelőkről a következőket állapították meg./73/

A Pár rétje nevű gyeplegelő földje agyaggal .kevert, fekvése meneteles domb, itt-ott egyes "tölfák is láttatnak", a fű szelíd és elég sűrűnek mutatkozik.

Ettől délre van a Diászói_ gndei legelő, mely hegyes-völgyes fekvésű, ritka fölösből áll, tömött, szelíd fűvet terem. Földje kevert agyag: úgy azon része is, mely az erdő tetején egyenes részt képez, mint a Tatárcsapás, és sűrű bokroktól mentesek, jó legelőt adnak... az erdő egy nagy darabja meredek oldalból áll, vagy a fák és a tüskebokrok sűrűbbek, ezért gyérebb és soványabb legelőt mutatnak.

A Bocsidai darab gyepiegelő szép egyenes fekvésű, földje agyaggal .kevert, tiszta része szelíd és tömött legelőt mutat, de látható, sűrű tüs.kebo.kro.k a fű termését akadályozzák.

A Szépszegi bozót legelő földje homokos, szelíd és elegendő füvet ad... Beljebb vízállásos bozótnak találtatott.

Végre megjárták a Balaton-menti gyeplegelőt, a postaút mellett, fekvése tökéletes egyenes... a fű tömött és bő, de a vízhez közelebb eső rész is meglehetős jóságának mondható.