Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

1. A település őstörténete és régészeti adatai

- 13 ­tették, hogy a sírok^ barna.. foltjai egymás után tűnnek elő. Intézkedni kellett. Azonnal jelentés ment a Tanácshoz, és a megyei Rippl-Rónai Múzeumhoz. Másnap jött a megbízatás: a lele­teket meg kell menteni! A pedagógus szervezett egy úttörőbri­gádot és egy budapesti munkásokból /itt nyaraltak/ álló brigá­dot, ezek munkájukkal 20 sír leletanyagát mentették meg. A két utolsó sírt /21-22. sz. sírok/ barbár kezek éjjel kiforgatták, feldúlták, de csupán apró rézveretdarabokat találtak. A sírok a IV. század elejéről valók, és a szegényebb néposz­tályt képviselik. Főleg nők, gyermekek és kiszolgált katonák sírjai. A sírokból fibulák /nagy ruhatilk/, karkötők, dísztűk, övcsa­tok, edények, orsógombok, aprópénzek és dárdavasak /szúróvasak/ kerültek elő. A halottakat lepedőbe csavarták, ruhacsattal rögzítették. A fejhez, derékhoz vagy a lábhoz edényeket tettek. A pénz a ma­rokban vagy deréktájon, vagy a lábszárak mellett volt. Az egyik sírból egy levágott .karú csontváz is előkerült. A levágott kar markában pénzt szorongatott. A tolvajt büntették így • Egy másik sírnál a fiatal leány fejét utólag tették a sír­ba. Vajon miért fejezték le? Ki tudja már? Egy kislány sírjából balkángyöngyök, kis vas balta, rézcsat, karkötők és kis kolomp, kis csengő kerültek elő, alattuk pár rézpénz rejtőzött. A balta a rossz szellemektől véd,te a sírt. Talán a csengő és kolomp hangja is, melyek összeütve, 1700 év után is úgy csengtek, mint két összehangolt harang. Egy kiszolgált katona törött lábszára végében keresztben fe­küdt egy női csontváz. Vajon szolgája vagy felesége volt-e urá­nak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom