Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Dr. Bódi Ferenc élete és munkássága (1909- )
- 67 ség irányítását tartalmazta. A témákban a nép haladó hagyományainak megismeréséről, a hatalomban bekövetkezett változásokról kaptak tájékoztatást a pedagógusok. A Pedagógusok Szakszervezetével közösen hívták meg a különböző pártok képviselőit előadások tartására, ez a tevékenység nem is volt olyan magától értetődő. Az előadókat a tanárok közül kérték fel, illetve a szociáldemokrata, a kommunista párt előadóit a megyétől igényelték. Az előadásokat szünnapokon rendezték. E tevékenységet 1947-ben az áthelyezéséig folytatta. Pedagógiai munkája 1936. szeptember 1-én kezdi meg Csurgón pedagógiai tevékenységét mint történelem, földrajz szakos gimnáziumi tanár. Ekkor 40 pengőt kapott havi fizetésként, mely visszaemlékezése szerint akkor nagyon jó vásárlóértékkel bírt. A szaktárgyait tanította ezen időszakban. A székfoglalóját a gimnáziumi szülői értekezleten az igazgató - Bene Kálmán - kérésére megismételte. A pedagógiai témájú előadásában hangsúlyozta, hogy a jövő emberének neveléséhez munkára, fáradozásra és anyagi áldozatok vállalására van szükség. "A nevelés örök és változatlan céljain belül mennyire mások lesznek az igények, amelyeket egy-egy kor a neveléssel, illetve annak a közösség által fenntartott hivatott intézményével: az iskolával szemben felállít!" Az embereszmény fogalmának változásai a társadalom által meghatározottak, mely a nevelés-oktatás felépítmény jellegéből következik, Ez a változás megköveteli, hogy "az új közösségi tudat élesebb, határozottabb legyen, mert érzi az élet minden vonalán, hogy embertársainak segítő erőkifejtésére van szüksége". A középiskola célja ennek megfelelően a cselekvőbb és a közösség i- ránti felelősséggel teljesebb ember formálása. A teljesebb ember formálása azonban nem lehet egyoldalú. Két követelményt kell összeegyeztetni: egyik oldalon az "iskolának, mint a nevelés hivatásos, közösség által fenntartott intézményének a nevelési célját és a növendék hajlamainak összességét". A növendék e folyamatban, amely a tanítás-tanulás tevékenységét meghatározza, nem passzív résztvevő, hanem aktívan bekapcsolódik az értelmi nevelésbe. Mint mondja "a tanuló a maga ereje és tehetsége szerint hozzájárul az ismeretszerzés munkájához...
