Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)

Bertók László: Előszó

- 6 A csurgói jeles tanárok képzeletbeli arcképcsarnokában az első helyen Csokonai Vitéz Mihály képe áll. Csak helyettes tanár, s csak tíz hónapig, mégsem véletlen, hogy róla, az ő működéséről tudjuk a legtöbbet. Hiszen nemcsak kitűnő költő, hanem kitűnő ta nár is. Nem voltak diplomái, mint például Császári Lósi Pálnak, akit helyettesített, de mindent tudott, ami szükséges, és ízig- vérig a felvilágosodás gyermeke, azt a szellemet képviseli Csurgón, ami az iskolát a világra segítette.

S Csokonai Rousseaunak, a nevelőnek is egyik legkiválóbb magyar tanítványa. Érdemes volna tudományosan és tételesen megvizs gálni, hogy azok a ma is érvényes pedagógiai alapelvek, amelyek szerint tanított, hogyan éltek tovább, tovább éltek-e a későbbi évtizedekben, s megvalósulnak-e ma,kétszáz év után. Csak hármat említek közülük, a "gondolkozó és gondolkoztató tanítást", a megtapasztalás /vagyis a természet/ fontosságát, és az "emberszerető oktató", a nevelő-tanítvány viszony meghatározó követelményét. Jó lenne olvasni egy új, a kétszázadik évfordulóra megjelenő iskolatörténetet, amelyben ez is s minden más, ami országosan vagy helyileg fontos, benne lehetne, s amihez Pókos Ferenc tanár úr a legutóbbi időkig, haláláig annyi anyagot gyűjtött. Bódi Ferenc kétkötetes műve százötven év történetét tárgyalja, s 1943-ban jelent meg*

Ilyen munkához adhat inspirációt s jelöl ki tájékozódási pontokat Kálmán András jelen dolgozata. Az alapítóról és hat jeles tanárról rajzol képet az arcképcsarnokba. A már említett Császári Lósi Pállal kezdi a sort, s a három esztendeje meghalt Együd Árpáddal fejezi be. Meghatározóan fontos tanárokról szól, de bizonyára csak néhányról a sok közül. Ismerteti életrajzukat, beszél pedagógiai módszereikről, közéleti tevékenységükről, jelentőségükről. Mindnyájan túlnőttek az iskola falain, fontos szerepet töltöttek be Csurgó és Belső-Somogy életében, sokszor szélesebb körben is.

Megtudjuk, hogy a vánva várt Császári Lósi Pál mindössze három évig maradt Csurgón. Igényeihez képest kezdetleges, egyéniségétől idegen volt ez a kisded iskola. Mégis ő volt az első világot járt, "igazi" tanár, s ő alakította ki a debreceni, a pápai meg a többi református kollégium mintájára az iskolai szer-